A legfontosabb gazdasági mutatókat tekintve a magyar gazdaság teljesítménye idén várhatóan elmarad a várakozásoktól. Az ING Bank elemzői 1,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak 2024-re, mely jelentősen alacsonyabb a 2,2 százalékos piaci konszenzusnál. 2025-re azonban az idei jelentős bérkiáramlásnak és a tetemes lakossági megtakarításoknak köszönhetően helyreállhat a fogyasztás, és ha a külpiacokon is megélénkül a kereslet az exporttermékeink iránt, a magyar gazdaság növekedése az ING szerint 2025-ben elérheti a 3,6 százalékot. Ez az egyik legmagasabb lehet a régiónkban, ráadásul a dinamika a következő évben is fennmaradhat, és 2026-ban már 4,4 százalékos lehet a magyar gazdaság bővülése. Az ING elemzése elsősorban a fogyasztói bizalom megerősödéséhez, másfelől a külső kereslet megélénküléséhez köti a prognózis teljesülését.

Jelentős bérkiáramlás és megtakarítások, kedvező kamatkörnyezet ágyazhatnak meg a fogyasztás bővülésének 2025-ben

Az ING Bank számításai szerint az átlagbér közel 13 százalékkal nőhet az idén, ami azt jelenti, hogy a bérek vásárlóereje megközelíti a megélhetési válság előtti trendvonalat. A szélsőértékekre kevésbé érzékeny, és ezért a valós jövedelemeloszlást jobban tükröző mediánbér bővülése is mintegy 15 százalék lesz, ami arra utal, hogy a növekmény az alsóbb jövedelmi rétegeket is eléri. Az ING prognózisa szerint a mediánbér felzárkózása az átlagbérhez jövőre is folytatódik, amikor ennek emelkedése 12,5 százalék körül alakulhat.

Bruttó átlagos reálbér (1990. évi árakon számítva, forint)

Forrás: KSH, ING

A háztartások jövedelmi helyzetét természetesen a foglalkoztatottság is nagyban befolyásolja. A munkanélküliségi ráta az elmúlt öt hónapban folyamatosan javult, és júliusban elérte a 4,2 százalékos szintet, a foglalkoztatottság pedig 68 százalék felett alakult idén nyáron. Ez ugyan az idei év egyik legnagyobb sikere az ING Bank szerint, ám kiemelik: a kedvező adatok hátterében részben az áll, hogy a vállalkozások nem bocsátották el a dolgozóikat azokban az időszakokban sem, amikor a kereslet megcsappant, és ezért kénytelenek voltak csökkenteni a termelésüket. A vállalkozások tehát a feszes munkaerőpiaci helyzet miatt inkább kockáztattak, nem engedték el a jól képzett munkavállalóikat, és most arra számítanak, hogy a kereslet jövőre ismét felfuthat.

Ami ugyancsak teret engedhet a jövő évi fogyasztás dinamikus bővülésének, az az európai összevetésben is kiugró hazai megtakarítási ráta, ami historikus összevetésben még sohasem volt olyan magas, mint 2024-ben.

Háztartások bruttó megtakarítási rátája (százalék)

Forrás: Eurostat, ING

Az ING Bank szerint a jövő évi növekedésnek a kamatkörnyezet sem állja majd útját. Prognózisuk szerint még két kamatvágás lesz az idén, így az alapkamat az év végére 6,25 százalékra mérséklődik, 2025-ben pedig összességében további 1 százalékpontos kamatvágás várható. Vélhetően az egész régiónkban csökkennek az alapkamatok a jövő év során, így a forint a hazai kamatvágással együtt is vonzó befektetési célpont marad, a magyar államkötvények pedig megőrizhetik versenyképességüket. Az ING Bank szerint végül mégis a forint lehet a növekedési fordulat áldozata, amelynek árfolyama 2024 év végére 395 forintra, majd 2025-ben 400 forint fölé gyengülhet az euróval szemben.

Az ING Bank régiós devizapiaci előrejelzései (időszakvégi árfolyam)

Forrás: Bloomberg, ING

A bizalom a kulcsa mindennek

Az ING Bank szerint a 2025-ös növekedési fordulatot több kockázati tényező is veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a fogyasztói bizalom alakulása, amely – rendkívüli süllyedés (közel -50 pont) és lassú emelkedés után – -22 pont körül alakult idén augusztusban. A magyar háztartások fogyasztása – szemben a bérekkel – még nem felel meg a válság előtti trendeknek. Ez tükröződik a kiskereskedelmi forgalomban is. 2024 júniusában még mindig közel 1 százalékos volt az elmaradás a 2021. évi átlagos forgalmi volumenhez képest, vagyis a kimagasló bérnövekedés nem csapódott le a fogyasztásban. A fogyasztói bizalmi index egyébként a régiónkban sem mutat lényegesen kedvezőbb képet, ami nem sok jóval kecsegtet a külső kereslet alakulására nézve.

Háztartások fogyasztási kiadása (2015. évi átlagáron, milliárd Ft)

Forrás: KSH, ING

Fogyasztói bizalmi index (egyenleg) és a politikai ciklus

Forrás: Eurostat, ING

Ugyancsak kockázati tényező az infláció, amely az év végére 5 százalék fölé emelkedhet, 2025-re pedig a maginfláció akár a 6 százalékot is megközelítheti. Az ING Bank szerint a negatív tendencia nem lesz tartós, jövő év végére az infláció 3,7 százalékra mérséklődve elérheti a toleranciasávot. A prognózis teljesülése azonban erősen függ a külső tényezőktől, így például az ING elemzői nem számoltak az energiaellátást érintő bármilyen jellegű érdemi sokk-kal (olaj- és gázcsapok elzárása), mely nyomán meglódulhatnak az energiaárak.

Az ING Bank inflációs és maginflációs előrejelzése (év/év, százalék)

Forrás: KSH, ING

Mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott és exportorientált, a külső kereslet is jelentősen befolyásolja a gazdaság teljesítményét. A külföldi rendelésállomány – idén júniusi adat szerint – 29,1 százalékkal esett vissza éves szinten, ami nem kis részben volt okozója az ipari termelés 3,7 százalékos zsugorodásának. A külkereskedelmi egyenleg első félévi hatalmas többlete (7,8 milliárd euró) így nem az export erősödésének, hanem a gyenge belső kereslet miatti alacsony importhányadnak tudható be. Nevezetesen, miközben az export „csupán" 5,6 százalékkal csökkent, az import 10,9 százalékot zuhant. Az ING Bank szerint így a folyó fizetési mérleg a korábban vártnál kedvezőbben alakul majd, és az év végére a GDP 2,2 százalékát teszi ki. 2025-ben a külföldi zöldmezős beruházások – például a BMW gyárban beinduló termelés – adhatnak majd lendületet az exportnak, és ezzel tovább javulhat a fizetési mérleg.

Külkereskedelmi termékforgalom (millió EUR)

Forrás: KSH, ING

Export és import (év/év,  százalék) és a GDP-arányos külkereskedelmi egyenleg

Forrás: KSH, ING

Hasonló óvatossággal érdemes kezelni az ING Bank szerint a költségvetés javuló helyzetét is, ami nem annyira a javuló gazdasági teljesítmény és növekvő adóbevételek, hanem sokkal inkább a kiadáscsökkentés eredménye. Az elemzés szerint nem lehetetlen a deficitcél teljesítése sem, így a bank fenntartja a korábbi prognózisát, amely szerint a hiány a GDP 4,5 – 5 százaléka körül alakul az év végére.

„A magyar gazdaság gyógyulóban van, teljesítménye rendkívüli mértékben függ az exportpiacaitól. A külső kereslet visszaesésekor leginkább a belső fogyasztás és a beruházások tudnak lendületet adni a növekedésnek. Az előbbihez az kell, hogy a hosszú árnyékot vető inflációs sokk után helyreálljon a fogyasztói bizalom" – értékelte a jelentést Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. „A példátlan bérkiáramlás és a felhalmozódó megtakarítások miatt hatalmas növekedési potenciál halmozódott fel a magyar gazdaságban, ami a feszes munkaerő-piaci helyzettel együtt inflációs kockázatokat is magában hordoz" – tette hozzá az elemző. (ING)