2.A hazai kudarc másik oka az volt, hogy sem a jogalkotó, sem a bíróságok nem tudták helyesen megállapítani, hogy mi következik abból, ha egy deviza alapú hitel-, kölcsön-, ill. pénzügyi lízingszerződés semmis. A magyar bíróságok a Kúria jogegységi határozatára tekintettel 2013 óta ezen szerződések megmentését, ún. érvényessé nyilvánítását követték, egészen addig, amíg az Európai Unió Bírósága a 2023-as döntésében kimondta, hogy az sérti az uniós jogot.

3.A kudarc harmadik okának az tekinthető véleményünk szerint, hogy a magyar jogalkotónak nem sikerült az elmúlt több mint tíz évben az uniós joggal összeegyeztethető jogintézményt létrehoznia, mely a devizahiteles szerződések érvénytelensége esetében az érvénytelenség megfelelő következménye lehetne és tudná kezelni a különböző élethelyzeteket, ideértve például egy devizahiteles kölcsönszerződés és pénzügyi lízingszerződés közötti különbséget.

Gyakorlati példa az eddigi intézkedések kudarcára

Az Európai Unió Bíróságának a 2025-ös döntését követően a Kúria gyorsan újabb jogegységi határozatot fogadott el tavaly nyáron, de egészen nyilvánvaló, hogy ez a határozat nem több, mint egy gyorsan összecsapott munka, annak minden következményével. A jogegységi határozat szerint pénzügyi lízingszerződés esetén úgy kell megtörténnie az elszámolásnak, hogy az adós visszaadja a lízingbe kapott vagyontárgyat, ami adott esetben a családja életteréül szolgáló egyetlen lakás, a hitelező pedig visszaadja az adóstól kapott összes befizetést és annak felszólítástól járó kamatait. Köztudomású, hogy az elmúlt tíz évben például Budapesten akár háromszoros drágulásról is beszélhetünk az ingatlanpiacon. A probléma tehát az, hogy ezáltal végső soron a hitelező jár jobban, hiszen visszakapja az időközben két-háromszorosára drágult ingatlant, a tisztességtelenségét tehát, az uniós joggal ellentétesen, még meg is jutalmazza a bíróság. A fogyasztó az érvénytelen lízingszerződés esetén visszakapja a pénzét és a késedelmi kamatokat, ami 2008-ban elegendő volt egy 110 négyzetméteres II. kerületi ingatlanra, ma pedig legfeljebb a foglalót tudja majd belőle kifizetni egy új ingatlanra. Fontos, hogy ez a helyzet nem a fogyasztó miatt alakult ki, hanem azért, mert a pénzügyi intézmény tisztességtelen szerződési feltételt alkalmazott vele szemben.