Medgyessy Péter hangsúlyozta: azzal, hogy az állam kisebbségi tulajdonos lesz az AKA Rt.-ben módosíthatóvá válnak a koncessziós szerződésnek azok a pontjai, amelyek az autópálya továbbépítését, illetve a matricás rendszerbe integrálását akadályozták. Hozzátette: az autópálya Szegedig tartó szakasza 2005. végéig épül meg a tervek szerint.
"Egy hazánk van" - mondta Csillag István közlekedési és gazdasági miniszter utalva arra, hogy március 12-től valamennyi magyarországi autópályát az egységes matricával használhatják az autósok. Úgy vélte: a megegyezés sikere annak is köszönhető, hogy a kormány korrekt módon tárgyalt az AKA Rt.-vel.
Csillag István elismerte, hogy évtizedes nyomás nehezedett a tárcára a probléma megoldása érdekében, ám a tárgyalásokról a megegyezést megelőzően nem kívántak információkat közölni. "Nyilvánosság előtt ritkán lehet gyereket csinálni" - mondta. Megerősítette: a március 12-i matricás rendszer bevezetéshez szükséges szerződésmódosításokra sor kerül.
Medgyessy Péter Botka Lászlónak, Szeged jelenlévő polgármesterének átnyújtott egy D1-es matricát ábrázoló plakátot. Botka László szavai szerint mintegy kétmillió ember tíz éve várta, hogy megoldás szülessen az M5-ös autópálya ügyében. Hangsúlyozta: az autópálya kivásárlása gyorsan megtérülő befektetés lesz, mivel ez új munkalehetőségeket és befektetési lehetőségeket teremt a dél-alföldi régióban. Hozzátette: a régió gazdálkodói számára jelentős költségmegtakarítást jelent a matricás rendszer bevezetése és az autópálya továbbépítése hozzájárul ahhoz, hogy a térség diszkrimináció nélkül csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
A Fidesz szerint a kormánynak 100 százalékos tulajdonrészt kellene szereznie az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-ben - közölte Fónagy János szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. "Miért nem a 100 százalékát vásárolják meg 50 milliárd forintért a Postabank eladásából befolyt 101 milliárd forintból?" - tette fel a kérdést a fideszes képviselő, volt közlekedési miniszter, hozzátéve, ezt a szándékot korábban többször is bejelentették. Mint mondta, a kormányfő az M5-ös kivásárlására vonatkozó bejelentésével "nem pontot, hanem kérdőjelet tett a hosszú történet végére".
"Miért vásárol a kormány kisebbségi tulajdont? Mindannyian tudjuk, hogy a kisebbségi tulajdonlás egy sor rendelkezési problémát vet fel" - mondta Fónagy János. Kié lesz a rendelkezési jog, ki dönt a matrica bevezetéséről, milyen díjat kell fizetni a 60 százalék használatáért, ki és mennyiért fogja továbbépíteni a sztrádát - sorolta a szerinte megválaszolatlan kérdéseket az ellenzéki politikus.
Fónagy János kifogásolta, hogy a közvélemény csak "ellentmondásos és töredékes" tájékoztatást kapott. "Méltatlan a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez, méltatlan és megalázó a magyar adófizető polgárok számára, hogy (...) ilyen nagyon áttekinthetetlen, zavaros tájékoztatást kapjunk. Érthetetlen számunkra, hogy mit titkolnak" - tette hozzá.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a később nyilvánosságra kerülő tények bebizonyítják, hogy "elfogadható döntés született, olyan (...), amely alkalmas arra, hogy a magyar költségvetés jelenlegi állapota mellett is a közlekedők (...) és az M5-ös mellett élők mindennapjainak helyzetét könnyítse".
Katona Kálmán (MDF) szerint a 40 százalékos tulajdonszerzés ugyan lehetővé teszi, hogy matricássá váljék az M5-ös autópálya, "de úgy tűnik, hogy ez egy sokkal rosszabb megállapodás, mint amit a polgári kormány az M1-es autópálya 100 százalékos visszavásárlásakor kötött". "Az az érzésem, hogy erre még olyan járulékos költségek rakódnak, mint például a bérleti díj vagy a továbbépítéssel kapcsolatos versenyeztetés nélküli eljárás, ami összességében drágává teszi ezt a visszavásárlást" - jelentette ki a politikus. Megjegyezte: természetes, hogy az út használói örömmel fogadják a visszavásárlást, "de az összes adófizető nagyon drágán megfizet ezért a megoldásért".

A szegedi székhelyű M5-ös Autópálya Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a döntésnek az érintett térségben mindenki örül, de a teljes kivásárlás megnyugtatóbb lett volna. Horváth István szerdán az MTI-nek Medgyessy Péter miniszterelnök szerdai bejelentésére reagált, miszerint az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) 80 millió euróért (21 milliárd forint) 40 százalékos tulajdont vásárol az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-ben, és az M5-öst március 12-től matricával használhatják az autósok. "A teljes kivásárlás - számba véve annak összes vonatkozását - a dél-alföldi régió szempontjából megnyugtatóbb lett volna" - közölte.
A kuratórium elnöke kiemelte: az alapítvány és minden bizonnyal a régió minden szereplője örül a döntésnek. "De nem ismerve annak részleteit, s kiindulva az előzetes komplikációk tanulságaiból, egyszersmind aggódik is, hogy a kisebbségi pozíció biztosítja-e az államnak a lehetőséget akarata keresztülviteléhez, érdekei érvényesítéséhez" - mondta. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a megállapodás összes eleme teljes egészében nyilvánosságra kerül, és nincsen titkos záradék, ami - mint azt éppen ez az ügy jól bizonyította - óriási kockázatokat hordozhat magában. Hozzátette: várják a megállapodás teljes nyilvánosságra hozását.
"Az ugyan kisebbségben lévő államtól kisebbségi helyzete ellenére most már tényleg gyors és hatékony intézkedéseket várunk az ígéretek teljesítésében" - hangsúlyozta Horváth István.

Forrás: MTI

Az M5-ös kronológiája

Dr. Schamschula György minisztersége idején:



1994. május 2. Koncessziós szerződés aláírása. *

Nyertes konzorcium: Bouygues–Bau–MOL–EGIS–SCREG



* a Koncessziós Szerződése az M5-ös autópálya Budapest-országhatár közötti szakasz finanszírozására, építésére, üzemeltetésére és fenntartására vonatkozik, 35 év időtartamra, a Kiskunfélegyháza-országhatár közötti szakasznak továbbépítésére vonatkozó koncessziós joggal. A Koncessziós Szerződés többek között rendelkezik továbbá a koncesszor, a koncessziós társaság, valamint a minisztérium jogairól és kötelezettségeiről az építés, az üzemeltetés és fenntartás feltételrendszeréről, a Koncessziós Szerződés hatályba lépésével, megszüntetésével kapcsolatos kérdéskörökről, az útdíjak meghatározásának elveiről és gyakorlati végrehajtásáról.



július 7. Koncessziós Társaság (AKA Rt. létrehozása)



Dr. Lotz Károly minisztersége idején:



1995. december 11. Hitelszerződés aláírása.



Koncessziós Szerződés I. módosítása. Üzemeltetési Hozzájárulásról szóló Megállapodás aláírása.*

*13 féléven keresztül, 1993. évi árszinten 9 MFt értékben az állam kezességet vállalt a tervezettnél kisebb forgalom miatti bevételkiesés részleges pótlására. Ennek lejárati határideje 2004. december 31., az ilyen címen kifizetett érték 1993. évi áron összesen 4,5 MdFt.

Készfizető Kezességi Szerződés aláírása.



1996. január 1. Koncessziós Szerződés hatályban lépett, az építés megkezdődik.

1997. január 1. Útdíjszedés megkezdése.
(Félig nyitott, kapus rendszerben)*

*az útdíjat a Koncessziós Szerződés szerint kell a társaságnak meghatározni, amely az alapárnak inflációt és árfolyam módosulást figyelembe vevő, képlet alapján számított, félévenkénti emelését teszi lehetővé a társaság részére.





1997. december 6.

Koncessziós Szerződés II. módosítása. Támogatott Kedvezményes Útdíjakról szóló Megállapodás aláírása. *

*kiemelt használói csoportok számára az autópálya használat kedvezményesebbé tétele (helyi lakos kedvezmény, flotta kedvezmény, nagybani piacra szállító kedvezménye, gyakori használó kedvezménye). A díjbevétel kiesésből mindkét fél az ötéves időtartam alatt a minisztérium csökkenő az AKA Rt. növekvő részesedése mellett. 2002. december 31-én lejárt.



1998. június

Katona Kálmán minisztersége idején:



1998. december



Az AKA Rt részvényeseinek döntése a II. fázis* tárgyalásainak megkezdéséről.

* Kiskunfélegyháza-Szeged és Szeged-országhatár közötti szakaszok építése.



1999. július 8.

Hivatalos ajánlata II. fázis megépítésére vonatkozólag. Néhány indító tárgyalást

követően a Minisztérium a tárgyalásokat szervezeti változások indokával októberben felfüggeszti.



október 7.



AKA Rt. javaslatot terjeszt elő a matricás rendszer bevezetésére vonatkozólag, amelyre a Minisztérium részéről választ nem kap.



december 31.

A Minisztérium levélben értesíti a szponzorokat, hogy a tárgyalások nem folytathatók a feladatok Minisztérium és az NA Rt. közti pontos megosztásáig.





Nógrádi László minisztersége idején



2000. október 25.



AKA Rt. kezdeményezi a Tartalékszámlák feltöltése ügyének rendezését a miniszternél.





dr. Fónagy János minisztersége idején



2000. december 1.

Aszponzorok ismét levélben fordulnak a miniszterhez, kérve a tárgyalások újrakezdését a II. fázisra vonatkozólag, amelyre válasz nem érkezik.



2001. január 12.

AKA Rt. engedélyt kér az inárcsi le- és felhajtóág díjasítására, amelyre választ nem kap.

június 27.

Az MFB Rt. veszi át az AKA Rt.-vel való tárgyalások irányítását. A mandátum három témakör tárgyalására szól. Ezek:

• További fázisok építése.
• Egységes autópálya díjfizetési rendszer, ezen belül a matricás díjszedési rendszer M5 autópályán történő alkalmazása.
• Az Üzemeltetési Hozzájárulási Megállapodással összefüggő, az AKA Rt. által kötött Hitelszerződésben szereplő Tartalékszámlák feltöltése.

július 25.

Tárgyalás a Minisztérium vezetésével az inárcsi díjfizető létesítmények megvalósításáról.



2001. december



AKA Rt. kérelme az általa kötött Hitelszerződés refinanszírozására.



2002. február 7.



Az MFB Rt. tárgyalási mandátumát visszaszármaztatja a Minisztériumra.



február 19.

AKA Rt. levele az állami kezesség beváltására, a Tartalékszámlák feltöltésével kapcsolatban.





Dr. Csillag István minisztersége idején:



július 4.

AKA Rt. megismétli javaslatát a II. fázis megépítésére és a matricás rendszer kompenzáció ellenében történő bevezetésére.

augusztus



Miniszteri biztos kinevezése a nyitott kérdések rendezésére.



december

A miniszteri biztos megbízatásának vége.



december 4.

Az ÁFA 12 %-ról 25 %-ra történő emelésével kapcsolatosan az AKA Rt. bejelenti, hogy ezen lépést hátrányos kormányzati intézkedésnek minősíti. Ezt követően a tárgyalások sikertelen lezárása után az AKA Rt. az ÁFA-emelés mértékével megegyező útdíjemelést hajt végre 2003 februárjában.



december 6.



AKA Rt. javaslatot tesz a További Fázisok építésével és az I. fázis lezáratlan ügyeinek tárgyalási csomagjára, melyet követően a tárgyalások megkezdődnek.





december 18.



A Minisztérium felkéri az AKA Rt-t, hogy nyújtsa be refinanszírozási kérelmének aktualizált dokumentációját.



2003. január 14.



Memorandum of Understanding előkészítése a Minisztérium és az AKA Rt. között a projekttel kapcsolatos egyes kérdésekről és a További Fázisokról.



február 27.

AKA Rt. a II. fázis finanszírozására vonatkozó pénzügyi modellt nyújt be, melyet követően mind szakértői szinten, mind az AKA Rt. tulajdonosi szintjén, valamint minisztériumi felsővezetői szinten folyamatos tárgyalások zajlanak.



május 12.



A refinanszírozással kapcsolatos első tervezetek előterjesztése az AKA Rt. által.



május 27.

AKA Rt. végleges jóváhagyás iránti kérelme a refinanszírozás tárgyában.



július 7.

Miniszter jóváhagyása a refinanszírozáshoz.



július 22.



A Minisztérium által készített, az AKA Rt. részvényeinek megvásárlására vonatkozó Vételi Jog Alapításáról szóló Megállapodás tervezetének átadása az AKA Rt. részére.



szeptember 29.



A fő részvényesek szándéklevele a miniszternek a vételi opcióról ami 2004. január 1-január 31-ig biztosított a minisztérium számára jogokat. Ezt követően folyamatos tárgyalás az AKA Rt. részvényeseivel és a hitelező bankokkal a tranzakció lebonyolításának elveiről és részéleteiről.



2004. február 11.

Bejelentés arról, hogy a Magyar Kormány az ÁAK Rt.-n keresztül 40 %-ban vásárolja meg az AKA Rt. részvényeit és március 12-től az autópályán bevezetésre kerül a matricás díjszedési rendszer.

Forrás: GKM sajtóanyag


A PP kapcsolódó írása