Elsősorban a "Földet életjáradékért" program keretében állami tulajdonba került termőföldeket értékesítenek ilyen módon, a Nemzeti Földalap már elfogadott stratégiájának megfelelően. Az idén a Nemzeti Földalap 7,6 milliárd forint bevétellel számol a tervezett  földeladásokból, 4 milliárd forintot pedig a haszonbérletből remél. Az év során összesen 30 ezer hektár föld értékesítését, és 20 ezer hektár haszonbérletbe adását tervezik.

A Nemzeti Földalap kiadásaiból mintegy 10-12 milliárd forint évente az életjáradéki kifizetés, amit jelenleg több mint 22 ezren kapnak.

Többet, jobb árért

Az eddigiektől eltérően az árveréseken nem 10, hanem maximum 50 hektárra lehet licitálni. Benedek Fülöp az MTI kérdésére elmondta, hogy az árverésen hektáronként 100 ezer forinttal magasabb árat lehet elérni, mint a pályázatokon. Az Alföldön egyébként átlagosan hektáronként 400 ezer forint a termőföld ára, a Dunántúlon pedig 500 ezer forinton felül van, nem számítva az agglomerációban kiemelt területeket.

A most meghirdetett értékesítés a Nemzeti Földalap megalakulása óta a 27. Az előző 26 értékesítési körben közel 90 ezer hektár földterületet hirdettek meg, ebből 50 ezret adtak el mintegy 22 milliárd forint értékben.

Változások a haszonbérletnél

A vagyontörvény alapján újdonság, és most történik először, hogy a jelenlegi haszonbérlőknek nem hosszabbíthatják meg a haszonbérletet. Azonban a lejáratot megelőzően kérhetik a nyilvános haszonbérleti pályázat kiírását. Az európai uniós támogatási pénzek odaítélésénél legalább öt éves haszonbérletet írnak elő, ezért szükséges sok esetben a hosszabbítás. A pályázaton a haszonbérlőknek, illetve az állattartóknak előhaszonbérleti joguk van, de csak a tender eredményeként kialakult feltételekkel kaphatják meg.

Benedek Fülöp magyarázata szerint a támogatási pénzek főleg a nitrát-mentésítéshez kellenek, amihez 100-120 milliárd forintnyi beruházási szándék van, és amelyek igénylik a haszonbérlet meghosszabbítását. Az összes haszonbérleti szerződés száma mintegy 20 ezer.

A haszonbérlet az idén aranykoronánként 800 forint, szemben az egy évvel korábbi 500 forinttal, jövőre pedig 900 forint lesz.

Van, amit nehéz eladni

A Nemzeti Földalap stratégiája külön foglalkozik a bábolnai földekkel. A Szendrői Gazdaság termőföldjeit nem sikerült több pályázati fordulóban sem értékesíteni. Az MNV az előzőekhez képest megbontva: kis, közepes és nagyobb gazdálkodási egységekben próbálja eladni.

A tervek szerint az ötezer hektár 10 százalékát, 0,1-20 hektár közötti nagyságban, árverésen értékesítik. Mintegy 1.500 hektárt 50-200 hektáros egységekben pályázaton kívánják eladni. Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy a cél a családi gazdaságok, a közép vállalkozások érdekeinek figyelembevétele. A Szendrői Gazdaság földjeiből kialakítanak egy közel 3 ezer hektáros egységet is.

A korábbi Bábolna törzsterületéből két 900 hektáros egységet is kialakítottak állattartók számára, haszonbérletbe adásra. A fennmaradó 3.500 hektárt pedig nyilvános árverésen, illetve pályázat útján értékesítik közel 80 egységben. (Az év végéig pontos felmérés készül az állami vagyon nagyságáról, amely körülbelül 50 ezer milliárd forintra becsülhető.)