Idén az első félévben a háztartások 4 263 tonna szeletes és 2 847 tonna táblás csokoládét vásároltak, a GfK ConsumerScan adatai szerint. Értékben összesen 5,6 illetve 3,6 milliárd forintért. Tekintettel a kereslet utolsó negyedévben várható ugrásszerű növekedésére, elképzelhető, hogy a csokoládépiac mérete idén meghaladja a 20 milliárd forintot, a tavalyi 18,8 milliárd forint után.

Szintén 2001 első félévi érdekesség, hogy a háztartások 61-61 százaléka vásárolt legalább egyszer szeletes csokoládét is, és táblást is.


Tavaly egész évben a háztartások 77 százaléka vett legalább egyszer táblás csokoládét. Közülük egy háztartás átlagosan 11-szer. Valamivel kisebb, 74 százalékos a szeletes csokoládét vásárlók aránya, átlaguk azonban jóval magasabb, évi 26 alkalom.

A csokoládé fogyasztási szokásai sajátosan változtak. Amíg ugyanis az étkezési szokásokra vonatkozó legelső, 1989. évi felmérés adatai szerint mindössze a felnőtt lakosság 42 százaléka fogyasztott különösen szívesen csokoládét, addig idén ez az arány 60 százalékra növekedett. A fogyasztás heti gyakorisága azonban ugyanúgy átlagosan heti 1,2 alkalom most is, mint ahogyan tizenkét évvel ezelőtt.

Leginkább kik kedvelik a csokoládét? A kérdésre a választ a GfK Piackutató Intézet „Étkezési szokások” című kutatása adja meg, amelynek keretében a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 főt kérdeztek meg személyesen, 2001 áprilisában.

Nők és férfiak aránya közel egyforma a csokoládét különösen kedvelőknél. A fiatalabbak között sokkal magasabb, az életkor előrehaladtával viszont alacsonyabb a mutató. Hiszen amíg a 15–19 évesek 81 százaléka szereti a csokoládét, addig a 60 évesnél idősebbeknél fele ekkora az arány, mindössze 42 százalék.


Jövedelem szerint is világos az összefüggés. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élők az átlagosnál kevésbé, a magasabb jövedelműek viszont jobban kedvelik a csokoládét.

Az ország egyes vidékei között nincs eltérés, de településnagyság szerint már különböznek az adatok. A kisebb településeken élők alacsonyabb, a nagyobb településeken élők magasabb arányban kedvelik a csokoládét. Az 5000 lakosúnál kisebb falvakban 51, Budapesten pedig 66 százalékos a mutató.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az egyszemélyes háztartásban élők között legkisebb a csokoládét kedvelők aránya, ugyanakkor az öt fős vagy még népesebb háztartásban élő felnőttek között a legnagyobb.

Fogyasztói típus szerint nagyok az eltérések. Amíg a „rendszertelenül táplálkozók” mindössze 42 százaléka szereti a csokoládét, a „haspók” kategóriában az arány 82 százalék.A kedveltség arányait tükrözi a fogyasztás gyakoriságának megoszlása. Nők és férfiak közt a fogyasztás gyakoriságában nincs jelentős eltérés. Életkor szerint a 15-19 évesek ötször olyan gyakran esznek csokoládét, mint a 60 évesnél idősebbek.

A legalacsonyabb, havi nettó 40 000 forintnál kisebb jövedelmű háztartásokban élők hetenként átlag 0,9-szer esznek csokoládét. Akiknek a háztartásában viszont 160 000 forintnál magasabb a havi nettó jövedelem, azok heti 1,7-szer. A fogyasztói típusok közül legritkábban a „szűkösen táplálkozó” étrendjébe fér bele a csokoládé, leggyakrabban pedig a „haspók”-éba. Előbbi heti átlagos mutatója 0,7, utóbbié 2,2.