Miközben az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében (ETS) a szén-dioxid az azonnali piacon szinte értéktelen, addig a jövő évben kezdődő kereskedési időszak kibocsátási egységei az egyre élénkebb érdeklődés miatt stabilan tartják tonnánkénti 20 eurós árszintjüket. Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. elemzője elmondta, hogy a jelenlegi, december végén záruló kereskedési periódusban mintegy 5 százalékkal több kibocsátási jogosultságot, kvótát kaptak az éghajlatvédelmi rendszerben résztvevő cégek, mint amennyire szükségük volt.
Ugyanaz olcsóbban?
A túlkínálat hatására minimálisra, 1 euró alá csökkent a kibocsátási egységek értéke, sőt az elmúlt hetekben még 8 eurócentért is cseréltek gazdát kvóták. Az elemző összehasonlításként utalt a három éves kereskedési fázis első évében, 2005-ben tapasztalt árszintekre, amikor a kvótatöbbletről még nem volt tudomásuk a piaci szereplőknek, és csaknem 30 eurón jegyezték a szén-dioxidot.
A 2008-ban kezdődő, immár öt éves kereskedési időszakban a kvótaosztásnál már nem várható nagylelkűség a tagállamok részéről. Így nem csoda, ha már a legtöbb cég elkezdte tervezni jövőbeni kvótagazdálkodását, és élénk adás-vétel zajlik a valójában még birtokukban sem lévő kibocsátási egységekkel.
Az irányadónak tekintett 2008 decemberi határidős szén-dioxidár július 5-e óta tonnánként 18,50 euró és 21,50 euró között változott, legutóbb 20,68 eurón állt.
Kiotói jegyzőkönyv
Az ár mozgását az egyre pontosabban előre látható kvóta-szűkösség határozza meg, illetve az, hogy mennyire lesz átjárható a rendszer más elszámolás alá eső kibocsátási egységekkel. Az uniós szén-dioxid-kereskedelmi piacon úgynevezett EUA egységek adás-vétele zajlik. Emellett világszerte egyre inkább felfut a Kiotói jegyzőkönyv szabályozása alá eső CER és ERU egységek forgalma, amelyeket jelenleg az EUA egységekhez képest 15-25 százalékkal olcsóbban lehet megkapni a piacon.
Ilyen úgynevezett kiotói kreditek olyan környezetvédelmi fejlesztések után szerezhetők, amelyek bizonyítottan üvegházhatást okozó gázok légkörbe bocsátását előzik meg. A kétféle elszámolás attól függ, hogy a beruházás fejlődő vagy fejlett országban történik. A fejlesztést finanszírozó projekt-cégektől közvetítő vállalkozásokon keresztül, Magyarországon például a Vertistől lehet hozzájutni ezekhez az egységekhez.
Szabó Gergely közölte: amíg az ETS jelenlegi kereskedési fázisában nem lehetett ezeket a kiotói krediteket EUA-ként elszámolni, addig minden bizonnyal 2008-tól kezdve egy meghatározott szintig igen.
Az átjárhatóság korlátjai tagállamonként különböznek majd. Magyarország 10 százalék erejéig engedi meg a rendszerbe tartozó cégeknek, hogy CER és ERU egységekkel váltsák ki EUA-hiányukat. Ez a szint Spanyolországban 20 százalék, de például Észtország egyáltalán nem engedi meg a kvótakonvertálást.
Árfelhajtó spekuláció
Az elemző jelezte, hogy a különböző éghajlatvédelmi pénzügyi rendszerek közötti részleges átjárhatóság miatt a spekulánsok a kiotói kreditek és az EUA-egységek árszintjeinek kiegyenlítődésére számítanak a jövőben. Ezzel ellentétes irányú ármozgás irányába hat ugyanakkor, hogy az évekkel előre értékesítő áramtermelő cégek már most folyamatosan vásárolnak szén-dioxidot. Mivel csak szükségletük kisebb részét tudják az olcsóbb kiotói kreditekből fedezni, ezért kénytelenek EUA-t vásárolni, felhajtva ezzel az árát.
Az ETS-be az Európai Unió legkevésbé "klímabarát" mintegy 12 ezer létesítménye tartozik, Magyarországról 228. A globális felmelegedés megfékezése érdekében az ezeket üzemeltető cégek csak kibocsátási engedély birtokában engedhetnek üvegházhatást fokozó szén-dioxidot a szabadba, mégpedig a számukra rendelkezésre álló kibocsátási kvóta erejéig.
A vállalatok kvótatöbblet esetén eladhatják feleslegüket, hiány esetében viszont kvótákat kell vásárolniuk vagy fejlesztésekkel, esetleg termeléscsökkentéssel kibocsátásokat kell "elhárítaniuk".
