A természeti környezet elszennyeződése, javaink pazarló felhasználása kétirányú hatású. Egyrészt leszűkíti a manapság ismert, fogyóban lévő természeti erőforrások körét (csökkentve az eljövendő nemzedékek lehetőségeit), másfelől az elszennyezett erőforrások újbóli alkalmazása előtt szükségessé váló tisztítási folyamattal növeli a termelés költségeit, így végső soron korlátozza a fenntartható fejlődés folyamatait. A környezettel kapcsolatos eltérő szemléletek, értékrendek, érdekek gyakran helyi, országos vagy regionális konfliktusok kialakulásához vezettek és vezetnek ma is. A konfliktusok számbavétele, csoportosítása és elemzése alkalmat adhat egy megfelelőbb környezeti politika kialakítására és kommunikációjára. Reiniger Róbert, a Deloitte környezetvédelmi szolgáltatások üzletágának igazgatója szerint az elmúlt másfél évtized konfliktusainak elemzésével a jövőbeni problémák egy része biztosan megelőzhető, vagy negatív hatásuk csökkenthető. Egy- két jogszabály módosítása (például a hulladékkezelés szabályozása, a hulladéklerakós rendelet és a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet harmonizálása), illetve néhány olyan további jogszabály megalkotása, amely a transzparenciát segíti, vagy a környezetvédelmi fejlesztések gazdasági alapjait szélesíti (céltartalék), a kívánt irányba lendíthetné a konfliktusok kezelhetőségét. A Deloitte-nál úgy tartják, hogy a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos konfliktusok folyamatosan újratermelődnek.