Az EU IPPC szabályozása alapján tavaly november óta a 27 tagállamban több mint 50 ezer létesítménynél kötelező az egységes környezethasználati engedély megléte, ami a korábbi, különféle szennyezőanyagokra vonatkozó engedélyeket váltja ki.
A szabályozás azt kívánja megelőzni, hogy a vállalatoknak a továbbiakban lehetőségük legyen a különböző szennyezőanyag-határértékeknek egyenként megfelelni anélkül, hogy összességében a környezetterhelést csökkentenék. Előfordult ugyanis, hogy a cégek a szennyezőanyagoknak az egyik környezeti elemből a másikba átvitelével játszottak ki különböző előírásokat. Például a szennyvizet kiszárítva szilárd hulladék nyerhető, amelyekre más paraméterek vonatkoztak. (A zöld alkotmányozás megkezdése az idei év fő feladata - jelentette be Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter.)
Akár az üzemet is bezárhatják
Az új, speciális engedélyt akkor lehet megkapni, ha a piacon elérhető legkörnyezetkímélőbb technikát (BAT) alkalmazzák termelésük során, és a szennyezőanyagok mennyisége mindent összeadva csökken.
Az engedély megszerzésének határideje unió-szerte mindenhol 2007. október 31. volt. Aki ezt nem tudta tartani, annak bírsággal, tevékenység korlátozással, végső esetben pedig üzembezárással kell számolnia.
A legjobb hat között
Magyarországon 974 létesítmény tartozik az IPPC-köteles körbe, ezek közül 931, azaz 96 százalékuk kapott egységes környezethasználati engedélyt - közölte Horváth Balázs. Ez az arány a legjobb hat között van az EU-ban, Magyarország mellett csupán Finnország, Anglia, Csehország, Belgium, és Németország rendelkezik 90 százalék feletti mutatóval - mutatott rá a főosztályvezető. Franciaország, Olaszország, Írország 50-70 százalék között teljesít, Szlovéniában pedig alig a létesítmények 10 százalékának sikerült megszereznie az IPPC-engedélyt.
Az Európai Bizottság az irányelv átültetésével kapcsolatos hiányosságok miatt hét régi tagállam ellen jogsértési eljárást is indított, Magyarország ellen ilyen eljárás nem várható - tette hozzá Horváth Balázs.
Magyarországon az IPPC-engedélyekkel nem rendelkező kötelezettek esetében hatósági eljárás van folyamatban. Néhány üzemeltető azt vitatja, hogy létesítményük nem tartozik a szabályozás alá, többen pedig az előírt technológiákkal nem értenek egyet.
A főosztályvezető megjegyezte, hogy az engedélyek kiadásával nem érnek véget a magyar és más tagországok hatóságainak IPPC-jogszabállyal kapcsolatos teendői. Következő lépésként az EU azt fogja megvizsgálni, hogy az engedélyekben előírt környezetvédelmi intézkedések mennyire biztosítják a környezetszennyezések megelőzését. A cél, hogy a versenyképesség aránytalan gyengülése nélkül érdemi környezeti javulást lehessen elérni.
Haladékot kaptak
A főosztályvezető beszámolt arról, hogy az IPPC-köteles létesítmények több mint fele, 533 nagy állattartó telep. Számukra okozott a legnagyobb gondot a költséges technológiák beszerzése. Közülük 308-an úgy kaptak engedélyt, hogy három év haladékot kaptak a trágyatárolójuk megfelelő kialakítására.
Haladékot kaptak továbbá olyan hulladéklerakók is, amelyeknek már be kellett volna zárniuk, de az új létesítmények megépülésének elhúzódása miatt ezt még nem tudták megtenni. Számukra 2009 július a végső határidő.
Horváth Balázs kitért arra: statisztikák egyelőre nem állnak rendelkezésre arról, hogy a magyarországi kötelezettek részéről összesen mekkora ráfordítást igényelt a BAT-technológiák üzembe helyezése. Korábbi becslések alapján ez 450 milliárd forint nagyságrendű költséget tett ki, amellyel nemcsak az IPPC-előírást tudták le, hanem több más környezetvédelmi irányelvnek is megfelelnek. (Több mint 20 résztvevővel indul a Zöld Iroda Verseny a KÖVET szervezésében, melynek célja, hogy környezet- és emberbarát irodai működés kialakítására ösztönözze a vállalatokat és az önkormányzatokat.)
