A "Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon" című füzet gazdasági jellegű adatai alapján a vizsgált időszakban ugyan gyorsuló ütemben nőtt a bruttó nemzeti össztermék, de nőtt a szegények aránya, egyenlőtlenebbé vált a jövedelemelosztás.
A kiadvány szerint a szegények - speciális jellemzők alapján meghatározott - aránya 16,5 százalékról 17 százalékra emelkedett 2000 és 2003 között. (Egy felmérés szerint 100 magyarból 58 szegénynek számít - a magyar lakosság szerint...) A környezeti adatsorok szerint a magyarországi energiafelhasználás, ezzel összefüggésben pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása európai összehasonlításban viszonylag kedvező, ám az egy főre jutó energiafogyasztás, illetve emisszió az elmúlt években enyhén nőtt.
Káros anyagok
Fejenként 1990-ben 6,5 tonna szén-dioxid kibocsátás jutott, ez az Európai Unió régi tagállamaiban akkor 9,1 tonna volt. A magyarok emissziója 2003-ban 5,5 tonna volt, az unióban maradt a korábbi szinten. Ugyanakkor többet bocsát ki Magyarország arányaiban metánból és dinitrogén-oxidból, amelyek a szén-dioxidnál károsabb globális felmelegedést előidéző gázok. Amíg Magyarországon metánból 2003-ban 44,8 tonna jutott egy főre, addig az EU régi tagállamaiban 41,5 tonna. Ez dinitrogén-oxidból 4 tonna, illetve 2,8 tonna.
Egyre több hulladék keletkezik Magyarországon. Az összegyűjtött települési hulladékok mennyisége 1991-ben lakosonként 341 kilogrammot tett ki, 2005-ben pedig már 456 kilogrammot. Nem segíti elő a fenntartható fejlődést, hogy a hulladék döntő része lerakókba kerül vagy égetőkben ártalmatlanítják.
Termelékenységi ráta
KSH szociális jellegű adatai azt mutatják, hogy egyre inkább öregszik a társadalom és csökken a nők gyermekvállalását jelző termelékenységi ráta. Noha csökken az öngyilkosok száma, de egyre több a túlsúlyos ember, és egyre több nő dohányzik. (Ezek pedig nem kevés pénzébe kerülnek a társadalomnak...)
A 65 évesnél idősebbek aránya a 15-64 év közötti népesség arányában 1995-ben 20,9 százalék volt, ez 2005-re 22,7 százalékra nőtt. A nők összességében, életük során az 1995-ös adatok alapján átlagosan 1,57 gyermeket szültek, 2005-ben már csak 1,32-öt.
Zöldebb ország
A természeti erőforrásokat érintő adatokat vizsgálva jó hír, hogy madarakból egyre többféle található meg mezőgazdasági élőhelyeken, ami az agárium környezetbarátabbá válására utal. A biogazdálkodás alá vont területek nagysága 10 év alatt tízszeresére bővült.
Ugyancsak örömre adhat okot különböző lég- és egyéb szennyezők visszaszorulása. Főként a kibocsátott kén-dioxid mennyiség esett vissza, de csökkent a nitrogén-oxidoké, és az ammóniáé is.
Nőtt azonban a beépített területek aránya, ami negatív környezeti hatásokkal jár. Amíg 1990-ben az ország 5,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig 2005-ben már 6,3 százalék. Ezen kívül egyre több autó fut az utakon: az 1996-ban regisztrált 2,264 millióhoz képest 2005-ben 2,888 millió kocsit tartottak számon Magyarországon.
