A professzor "A nagy globális felmelegedési svindli" című angol dokumentumfilm kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, miután az interneten elérhető összeállítás március eleji megjelenése óta sokakat elbizonytalanított, hogy valóban a szén-dioxid felelős-e az éghajlatváltozásért.
"Nem kiváltó ok"
Az eredetileg a Channel 4 brit televízióadón sugárzott filmben megszólaló tudósok véleménye szerint a felmelegedést szinte kizárólag a nap okozza azzal, hogy időközönként erősebben süt, ráadásul a sugarait felfogó felhők képződését is közvetetten megakadályozza. A megszólaló szakértők a légköri szén-dioxid feldúsulását a felmelegedés következményének, nem pedig kiváltó okának tartják.
Láng István szerint nem újszerű gondolat a természeti folyamatok klímára gyakorolt hatása. Ugyanakkor a természeti tényezőt túlhangsúlyozók egy dologgal nem számolnak, mégpedig a Föld egyre gyarapodó népességével - hangoztatta a professzor, aki szerint a bolygó történetében mindenféle klimatikus jelenségre volt már példa. Kivéve azt, hogy 6,5 milliárd ember éljen rajta, akiknek száma 2050-re várhatóan 3 milliárddal nő.
A szóban forgó filmben a szakértők nem cáfolják a szén-dioxid üvegházhatást okozó tulajdonságát, csak éppen elenyészőnek találják a jelentőségét. Utalnak arra, hogy amíg az összes üvegház-effektust okozó gáz 95 százaléka vízpára, addig csupán 2-3 százalék a szén-dioxid aránya, annak is nagy része természeti eredetű. Láng István rámutatott, hogy még valóban kicsi az antropogén szén-dioxid részaránya, azonban míg a vízpára csak rövid ideig, a szén-dioxid 40-50 évig marad meg a légkörben. Így a szén-dioxid súlya az emberi tevékenység nyomán alig több mint egy évtized alatt 10 százalék fölé emelkedhet, nem számolva a tengerek melegedése miatt felszabaduló szén-dioxiddal. Ez az arány pedig már felboríthatja a légkör stabilitását, ami szeszélyesebb időjárást von maga után - fűzte hozzá.
A professzor megjegyezte, hogy az ember hatását nem szabad a közvetlen szén-dioxid-kibocsátásokra leszűkíteni. Az intenzív földhasználat, a mocsarak lecsapolása, az erdőkivágások mind példák olyan közvetett emberi hatásokra, amelyek miatt dúsulnak a légkörben az üvegházhatású gázok. #page# A dokumentumfilmben nyilatkozó tudósok sérelmezik, hogy szerintük az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés elmélete köré mára hatalmas pénzekkel operáló, semmilyen tudományos ellenérvre nem hallgató iparág épült ki. Lététől állások százezrei függnek, ezért képviselőik igen erőszakosan lépnek fel az ellenvéleményükhöz ragaszkodókkal szemben. Láng István úgy vélekedett, hogy a gazdasági érdekek átszövik az egész társadalmat, így nem csoda, hogy a tudományos kutatások sem kivételek ez alól.
A professzor szerint a két oldal mozgatórugója leegyszerűsíthető arra a képletre, miszerint maradjon-e vagy változzon a jelenlegi pazarló termelési-fogyasztási struktúra. Láng István kiemelte: egyértelmű, hogy a természeti erőforrások a jelenlegi ütemben felhasználva egy idő után nem lesznek elegendőek az egyre népesedő világ ellátására. Láng István hiányolja a megoldást a filmben megszólaló tudósoktól a vitathatatlanul fenyegető környezeti-társadalmi problémákra. Véleménye szerint nem érdemes megnyugtatni az embereket azzal, hogy előfordultak már ilyen klimatikus jelenségek az elmúlt évmilliók alatt, úgysem érdemes mit tenni.
Igenis van mit tenni, hiszen az emberi eredetű, üvegházhatású gázok csökkentésével elejét lehetne venni a légköri egyensúly megbomlásának - hangsúlyozta a professzor. Hozzátette, hogy ugyanakkor már meg kell kezdeni alkalmazkodni azokhoz a hatásokhoz, amelyek a kedvezőtlen folyamatok megindulása miatt elkerülhetetlenek. Láng István vezetésével az elmúlt három évben zajlott le a Változás-Hatás-Válaszadás (Vahava) éghajlatváltozási kutatási projekt, amely során magyar tudósok javaslatokat dolgoztak ki a még idén elkészülő Nemzeti Klímaváltozási Stratégiához.
