A többség globalizációellenes
Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban feltett körkérdések közül arra, hogy a globalizáció kedvező vagy kedvezőtlen hatást gyakorol-e az adott országra, a hat állam mindegyikében a válaszolók kisebbsége adott pozitív választ. Nagy-Britanniában, Amerikában és Spanyolországban a megkérdezettek kevesebb, mint az ötöde mondta azt, hogy kedvezőnek tartja a globalizációt.
A felmérésből kiderült az is, hogy a gazdag országok lakossága a kormányoktól várja azoknak a negatív hatásoknak a kivédését, amelyek szerintük a hazai gazdaságnak a feltörekvőkkel folytatott kereskedelem érdekében történt liberalizációjából erednek.
A gazdag, nagy országoknak a globalizációval szembeni félelmeire már független londoni elemző házak is felhívták a figyelmet. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő néhány hete, az EU alapításának 50. évfordulójára Londonban kiadott átfogó elemzésében azt írta: Franciaországban az átlagos feldolgozóipari órabér 30 euró, miközben Magyarországon és Csehországban 6, Lengyelországban 4,80, Szlovákiában 4,60, Romániában 2, Bulgáriában 1,40 euró.
Ennek egyik eredménye például az, hogy 2007-ben Szlovákiában több személyautót gyártanak egy lakosra számítva, mint bárhol máshol a világon, és emiatt a régi EU-tagállamokban az az érzet keletkezett, hogy az unió bővítése trójai falóként az EU határian belülre hozta be a globalizációt - állt a Moody's londoni elemzésében.
Túl sokat keresnek a vezetők
A hétfőn közölt FT/Harris felmérésből az is kiderül, hogy globalizáció vezérlő erejének tartott nagyvállalati szektor sem népszerűbb, mint maga a globalizáció. Az Egyesült Államokban és a nagy európai EU-tagállamokban a megkérdezettek alig 5 százaléka, vagy még ennél is kisebb hányada mondta azt, hogy nagyrabecsüléssel tekint a nagy cégeket irányító vállalatvezetőkre.
#page#Ugyanakkor a megkérdezett britek 80 százaléka úgy tartja, hogy az igazgatók túl sokat keresnek, 60 százalékuk szerint ezért több adót is kellene rájuk kivetni, és ugyanennyien mondták azt, hogy a kormánynak közvetlen beavatkozással kell maximálnia a cégvezetők fizetését.
A felmérésbe bevont hat ország mindegyikében többségben voltak azok, akik szerint a legmagasabb jövedelműekre nagyobb adókat kell kiróni.
Rekordjutalmak
Az ellenérzéseket valószínűleg táplálják azok a beszámolók is, amelyek a befektetési szektorban kifizetett hatalmas pénzekről szólnak. A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) - az egyik legnagyobb, nem banki jellegű londoni gazdaságelemző cég - néhány hete kiadott becslése szerint a 2006-2007-es prémiumszezonban a londoni City befektetési bankjainak alkalmazottai az előző évben kiosztott 7,4 milliárd fontnál 18,3 százalékkal több, összesen 8,8 milliárd font (3200 milliárd forint) jutalmat vihettek haza. A CEBR szerint az idei szezonban a City bankárai közül 4200-an részesültek egymillió font feletti jutalomban a tavalyi 3000 prémiummilliomos helyett.
A kormányzó brit Munkáspárt balszárnyának egyik prominens kabinettagja, Peter Hain, aki jelenleg a munkaügyi tárcát vezeti, már utalt is arra, hogy a kormány esetleg közbelép. Hain néhány hete az egyik brit lapnak azt mondta: a Citynek saját érdekében állna a példamutatás, ha nem akarja kitenni magát szélesebb körű szabályozást vagy adómódosításokat célzó támadásoknak. Hozzátette: a kérdés vagy önszabályozással, erkölcsi és társadalmi felelősséget mutató módon oldódik meg, vagy "más megoldások merülnek fel".
