Fogyatékkal élők és jogaik

A képességcsökkenéssel küzdő emberek nagy része elutasítja azt, hogy fogyatékosként azonosítsa magát - olvasható a Political Capital tanulmányában.

Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A Political Capital Institute kutatási programot indított idén tavasszal a magyarországi alkotmányos alapjogi és esélyegyenlőségi problémák feltérképezésére. A program célja az, hogy - az intézet korábbi kezdeményezéseihez hasonlóan - ismét felhívja a nyilvánosság figyelmét olyan problémákra, amelyek mind a választók, mind a politikai szereplők szempontjából hátrányokkal járnak.

Elkészült a kutatási program első jelentése, amelynek alapján az intézet a választási rendszer aránytalanságával, a fogyatékkal élők helyzetével, a nők esélyegyenlőségével, valamint a regisztrált élettársi kapcsolattal foglalkozik és e témákkal összefüggésben fogalmaz meg javaslatokat. A Political Capital felvetései olyan irányokat jelölnek ki, amelyek nem igényelnek jelentős költségvetési kiadásokat, de eredményes együttműködési lehetőséget teremtenek a döntéshozó politikai szereplők között. Ezúttal a fogyatékkal élők helyzetére vonatkozó megállapításokat és a javaslatokat ismertetjük.

A fogyatékkal élők helyzete az egyik legsürgetőbb probléma, mert a közvélemény-kutatások szerint ők vannak a leghátrányosabb helyzetben. Az Eurobarometer, amely az Európai Unió tagországaiban méri fel az unió polgárainak véleményét, a diszkrimináció területén végzett kutatásai szerint a megkérdezettek közül a magyarok gondolják a legnagyobb arányban (89%) azt, hogy fogyatékosnak lenni hátrány. Arra a kérdésre viszont, hogy szükség van-e több fogyatékos személyre a munkahelyen, a megkérdezetteknek csupán 56 százaléka válaszolt igennel, ami jelentősen elmarad a 74 százalékos EU-átlaghoz képest. Definíciós akadálymentesítés

A fogyatékosság tartalmának definíciója nagymértékben befolyásolja azt, hogy a kormányzat milyennek tekinti a fogyatékos embereket, illetve a közvélemény hogyan ítéli meg őket. Problémát jelent az is, hogy a különböző ágazatok különböző fogyatékosság-definíciót használnak, más és más jellemvonást kiemelve. A szociálpolitikában inkább a rászorultság elve, a fogyatékkal élők kiszolgáltatottsága kap hangsúlyt, míg az anti-diszkriminációs politika inkább önálló személyként kezeli a fogyatékos embereket, és azt a szemléletet erősíti, hogy önállóan, munkájuk révén vegyenek részt a társadalmi folyamatokban. A képességcsökkenéssel küzdő emberek nagy része elutasítja azt, hogy fogyatékosként azonosítsa magát. Társadalmi identitásukat nem képességcsökkenésükkel határozzák meg, hanem produktív és munkaképes egyénként azonosítják magukat, akik normális életet élnek. A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelyet Magyarország is ratifikált, hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élő személyeket az államok ne teherként kezeljék, hanem olyan állampolgárokként, akiknek joguk van saját életüket élni, saját döntéseik alapján, és az államok kötelezettsége az, hogy az ehhez szükséges jogszabályi, társadalmi, tárgyi, környezeti és egyéb feltételeket megteremtsék. Szükséges hangsúlyozni, hogy a fogyatékosságnak egyaránt oka a személy sérültsége és a társadalom alkalmazkodásának hiánya.

Political Capital javaslata: Olyan fogyatékossági definíciós rendszer megteremtése, ami alapvetően antidiszkriminációs megközelítésen alapul és a stigmák felszámolását célozza. Ott, ahol az antidiszkriminációs megközelítés már nem tud megfelelő védelmet biztosítani, olyan minősítési rendszernek kell életbe lépnie, amely pontosan kimutatja a fogyatékos személy sérüléseit és társadalmi hátrányait, lehetővé téve a problémák hatékony és differenciált kezelését. Továbbá: a "fogyatékkal élő személyek" megnevezés helyett a "segítséggel élő személyek" megnevezés bevezetését javasoljuk - összhangban a Mosolyország Alapítvány hasonló javaslatával.

   Kommunikációs akadálymentesítés

A kommunikációhoz és az információhoz való jog továbbra is súlyos probléma a fogyatékkal élő személyeknél. A "kommunikációs akadálymentesítés" lassú és nehézkes folyamata alapvető gátja annak, hogy megismerjék az őket érintő és róluk szóló jogszabályokat és rendelkezéseket és egyéb információkat, ami elengedhetetlen feltétele jogaik gyakorlásának. Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy a fogyatékosok azonos eséllyel vehessenek részt a társadalom életében. Hazánk kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy akadálymentes és hozzáférhető információkat biztosít a fogyatékos személyek számára a közlekedést segítő eszközökről, segédeszközökről, technikai újdonságokról, továbbá a segítségnyújtás egyéb módjairól, illetve a támogató szolgálatokról. Az adatvédelmi biztos többek között javasolta az elektronikus információszabadságról szóló törvény olyan kiegészítését, amely kötelezné a közfeladatot ellátó szerveket arra, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak a középületek akadálymentesítésének állapotáról és az erre vonatkozó információkat az interneten tegyék közzé.

Political Capital javaslata: Szükséges az elektronikus információszabadságról szóló törvény olyan kiegészítése, amely a közfeladatokat ellátó szerveket kötelezi, hogy a középületek akadálymentesítésének állapotára vonatkozó információkat honlapjukon akadálymentesen tegyék közzé. Gesztus értékű lépést jelentene, ha a pártok a programjaikat a választási kampány során akadálymentes verzióban is közzé tennék.

A közvélemény akadálymentesítése

A társadalomban tudatosítani szükséges azokat a problémákat, amelyekkel a fogyatékkal élő személyek szembesülnek. Ebben a folyamatban a médiának óriási szerepe van. Szükség lenne több, a fogyatékkal élő személyek társadalmi integrációját elősegítő műsorra.

Political Capital javaslata: a médiatörvény kiegészítése és/vagy a médiaszereplők önszabályozása, olyan garanciális szabályok megteremtése, amelyek a közszolgáltató és kereskedelmi médiumok feladatává teszik, hogy a fogyatékkal élő személyeknek szóló tanácsadó és orientáló, illetve a fogyatékkal élő személyekről szóló műsorokat készítsenek és sugározzanak meghatározott százalékban. Szükséges a gyermekekről, illetve a gyermekeknek szóló műsorokban fogyatékkal élő személyeket is szerepeltetni. Jó példa erre a CBBC reggeli adása, ahol a Balamory című gyerekműsor egyik szereplője egy kerekesszékes fiatal lány.

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo