A légi közlekedési iparágat elemzők adatai rácáfolnak arra feltevésre, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátásában a legerőteljesebb növekedést a légi közlekedés mutatja. Mégis ebből kiindulva sokan a légi ipart sújtó újabb adók kivetését is sürgetik. A nemrégiben kiadott Stern-felmérés szerint például a légi közlekedés az összes közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mindössze tizenkét százalékáért felelős a közúti közlekedés hetvenhat százalékával szemben. Ráadásul a repülőgépek több mint hetvenszázalékos kihasználtsággal üzemelnek; ez több mint kétszerese akár a közúti, akár a vasúti közlekedésnek. Az iparág úgy véli, sikeresen kapcsolta le a környezetre gyakorolt hatásokat (benne a szén-dioxid-kibocsátást) a gazdasági növekedésről, így a jövőben sem várható, hogy jelentősebb mértékben járulna hozzá a klímaváltozáshoz annak ellenére, hogy fejlődő iparágról van szó. Sőt! A légi forgalmi szektor nagyon sokat invesztál abba, hogy miközben tevékenységei bővülnek, a környezetre gyakorolt hatásuk csökkenjen.
A légi közlekedésnek olyan iparággá kell válnia, ami nem szennyez - hangsúlyozta Giovanni Bisignani, az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) elnök vezérigazgatója a szervezet júniusban tartott éves közgyűlésén.
Összekapcsolt régiók
A légi közlekedés növekedése a globális kereskedelem és turizmus igényéből származik. Egyedül Európában 7,5 millió munkahely, az összes vállalat értékesítésének huszonöt százaléka függ a légi szállítástól. A nonprofit szervezet felmérése azt is kimutatta, hogy az európai cégek hatvan százalékánál a légi kapcsolatoknak jelentős hatása van az üzleti tevékenységre.
#page#
Bár szó sincs arról, hogy a légi közlekedés adóprivilégiumokat élvezne, mégis a teljes infrastrukturális költségeket finanszírozza a nemzeti kincstárakba befizetett felhasználói illetékeken és adókon keresztül. Az infrastruktúra megépítéséért, karbantartásáért és használatáért való fizetéssel a légi közlekedés a közpénzek nettó befizetője. Németországban például a légi forgalmi illetékek és adók tíz euró nettó felesleget termelnek, míg a vasúti infrastrukturális költségek ezer kilométerenként ötvennégy euró köztámogatást eredményeznek, amit az adófizetők viselnek.
Stratégiai látásmódot!Miután a légi közlekedés mintegy nyolc százalékkal járul hozzá az európai GDP-hez, elősegíti a globális üzleti tevékenységeket, és biztosítja Európa versenyképességét a külső piacokon is, nélkülözhetetlen eszköz Európa gyarapodásához most és az előttünk álló években - olvasható az AEA 2007 márciusában kiadott jelentésében. De egyetlen iparág számára sem megengedhető, hogy szénkibocsátása növekedjék, hiszen a klímaváltozás mindenki jövőjét korlátozza, állítja Giovanni Bisignani, aki szerint a műszaki szemléletet fel kell váltsa a stratégiai látásmód.
"Mutatószámaink jók, 75 százalékkal csökkentettük a zajt, és 70 százalékkal javítottuk az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát - mondta Giovanni Bisignani a júniusi IATA-közgyűlésen.- Az új repülőgépbe invesztált milliárdok 2020-ra további 25 százalékkal fogják javítani az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Így bár az utazási igények növekednek, szénkibocsátásunk korlátozott lesz. Az Egyesült Nemzetek felmérése szerint a teljes szénkibocsátás két százalékáról csupán három százalékára fogunk növekedni 2050-re. A szervezet környezetvédelmi stratégiája világos, és összhangban van a Klímaváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) ajánlásaival. Először: invesztálj a technológiába. Másodszor: repültesd a gépeket hatékonyan. És harmadszor: tedd az infrastruktúrát hatékonnyá. És csak ekkor foglalkozz kibocsátás-kereskedelemmel, feltéve, hogy az globális, nem torzítja a versenyt, és más iparágak felé is nyitott".
#page#
Miközben az iparág rendületlenül folytatja kutatásait az alternatív üzemanyagok terén (például mezőgazdasági termékek, algából készült bioüzemanyag, napenergia), mellyel kiválthatók lennének a nem megújuló erőforrások, 2006-ban a légi közlekedési iparág a kormányzatokkal és a hatóságokkal közösen közel 350 útvonalat lerövidített, és így hatmillió tonnával kevesebb szén-dioxid jutott a levegőbe.
A társaságok a súly csökkentésével, az üzemelési folyamatok hatékonyabbá tételével, a légi irányítás rövidebb repülési útvonalakkal, a hatóságok pedig a Single European Sky, azaz az egységes európai égbolt bevezetésével járulhatnak hozzá, hogy a két százalék egyre jobban közelítsen a nulla felé.
Európában 34 különböző légiforgalom-irányítási hatóság van. Az Amerikai Egyesült Államokban - hasonló nagyságú szárazföldi területen - mindössze egy. Ha egyetlen közös európai égboltunk lenne, az utazás jelentősen hatékonyabbá válna: amellett, hogy kevesebb időt töltenénk a levegőben, tizenkétmillió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás Európában, állítják az iparág európai szereplői, köztük a Malév, amely társaság tizennyolc új generációs Boeing gépével Európa egyik legfiatalabb és legkorszerűbb környezetbarát flottájával rendelkezik.
#page#
Légi közlekedés és az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere
Az európai légi forgalmi ipar szóvivőjeként a szövetség úgy véli, egy jól megtervezett ETS katalizátorként működhet, növelve más, tényleges környezetvédelmi hasznot hajtó intézkedések - például az üzemi és technológiai fejlesztések - hatékonyságát. A rendszer lehetővé tenné, hogy a légitársaságok fölös engedélyeket vásároljanak más iparágaktól, hozzájárulva az ipari szennyezés általános csökkenéséhez, miközben lehetővé tennék a légitársaságok forgalomnövekedését. Egy jól megtervezett ETS megakadályozná a verseny torzulásait, minimalizálná az adminisztratív terheket, és masszív környezetvédelmi hasznot hajtana. Azaz a gyarapodáshoz szükséges engedélyek megvásárlása révén a légitársaságok oly módon üzemelnének hatékonyan, ami végső soron fenntartható.
Egy gyengén megtervezett rendszer viszont - egy adóhoz hasonlóan - megfosztaná a társaságokat a fejlesztések finanszírozásának pénzügyi eszközeitől. De még a jól strukturált kereskedelmi rendszer is csupán egy eszköz, amit a légi forgalom szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzésére lehet használni, hatékonnyá akkor válik, ha együtt jár légi és földi infrastrukturális fejlesztésekkel is. Minden jelentősége ellenére tehát ez a tényező csak a jéghegy csúcsa. 2005-ben az AEA légitársaságok megállapodtak egy kibocsátás-visszaszorítási stratégiában, ami átfogó módszert dolgozott ki a klímaváltozás tárgyalására, négy pillérre alapozva. A helyes gyakorlat támogatása az üzemi eljárásokban, az új technológiák iránti kutatásösztönzés és az infrastrukturális fejlesztések támogatása mellett az ETS a stratégia negyedik eleme.
