A felmérés a városi környezet, a hulladékkezelés és ökotermesztés témakörét ölelte fel, ezekben a témákban közölt összehasonlító adatokat. A brüsszeli Urban Audit adataira hivatkozó tanulmány szerint a magyar városokban a zöld területek aránya az európai átlagot meghaladó mértékű. Pécsett 77 négyzetméter park, erdő jut egy lakosra. Ennél már csak a prágaiaknál kedvezőbb a helyzet, ahol fejenként 83 négyzetméter zöldell a városban.

A tanulmány szerint Budapest 43 négyzetméteres mutatója átlagosnak tekinthető, a legrosszabb a helyzet Barcelonában, ahol 2 négyzetméternyi zölddel kell az embereknek fejenként beérniük. A nemzetközileg elfogadott, a zöld szervezetek által a harmonikus városi élethez szükségesnek vallott mérték legalább 21 négyzetméter.

Az Urban Audit adatai nem vágnak egybe az eddig ismert, a Levegő Munkacsoport által gyakran hivatkozott, budapesti statisztikákkal. Más felmérések szerint ugyanis Budapesten egy lakosra átlagosan 10-11 négyzetméter zöldfelület jut, de például a VII. kerületben csupán 0,7 négyzetméter.  Ezt a szintet is úgy tartja fenn a főváros, hogy Budapest környéki erdőket csatol a fővároshoz - hangoztatják gyakran a zöldek. Tudomásuk szerint az 525 négyzetkilométer kiterjedésű főváros belterületéhez az utóbbi 15 évben 48 négyzetkilométer zöldterületet "csaptak hozzá". A Bruxinfo tanulmánya az EU tagállamok hulladékhelyzete kapcsán arról tájékoztat, hogy Magyarországon az emberek az EU-ban átlagosnál kevesebb hulladékot "termelnek", ám az EU-15-ök között még ez is soknak számít.

Fejenként fél tonna szemét

Romániát és Bulgáriát leszámítva a hulladékképződés uniós átlaga fejenként évi 501 kilogramm, amelynél a magyaroké 37 kilogrammal kevesebb. Ez sovány vigasz, hiszen Csehországban 300 tonna alatt tudják tartani ezt a statisztikát. Az Európai Unió célja is hasonló, mégpedig hogy 2020-ig összeurópai szinten ne haladja meg a hulladékmennyiség az évi fejenkénti 300 kilogrammot. A Bruxinfo szerint leszakadás figyelhető Magyarországon az ökotermesztésbe bevont mezőgazdasági területek nagyságánál is, pedig ezen a téren rendkívül jók az adottságok. A biológiai gazdálkodás kategóriában ugyancsak kivétel Csehország, ahol az EU-átlagot meghaladó adatokról lehet beszámolni, a többi 2004-ben csatlakozott tagállamtól eltérően.

z EU-27-ek átlagában az ökogazdálkodásba bevont területek aránya az összes mezőgazdasági területekhez képest 4,4 százalékot tesz ki, Magyarországon pedig csak 1,8 százalékot. A biotermékek aránya az élelmiszerpiacon Dániában a legjobb, 3,5 százalék. Magyarországon az élelmiszereknek csupán 0,2 százaléka bio.

 A Bruxinfo tanulmányában vizsgálta az erdőterületek bővülését. Az erdők évi bővülési ütemét tekintve Magyarország 0,9 százalékos mutatója 0,3 százalékponttal jobb az uniós átlagnál.