Magyarországi megjelenésének 15. évfordulója alkalmából az Electrolux 2006-ban megbízta az ország első számú vezetéstudományi iskoláját, a Corvinus School of Managementet, hogy független megfigyelőként tekintse át, hogy beruházásai, tevékenységei és társadalmi hozzájárulásai nézőpontjából a vállalat milyen állampolgárként viselkedik.

Az intézmény vezető szakembereiből szervezett Corvinus munkacsoport feltérképezte és áttekintette az Electrolux társadalmi és üzleti szerepét a vállalat 1991-es érkezésétől egészen 2006-ig. A hat hónapos kutatási program végkövetkeztetése az volt, hogy az Electrolux magyarországi beruházásai nemcsak a munkahelyteremtés szempontjából voltak jelentősek, hanem komoly mértékben pozitívan hozzájárultak az ország ipari kultúrájához, technikai felkészültségéhez és tudásalapjához is. A Budapesti Corvinus Egyetem munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy "a vállalati társadalmi felelősség (CSR) szerves része az Electrolux vállalati filozófiájának és politikájának Magyarországon", valamint az Electrolux "jó állampolgárként" nemcsak jelentős adóbevételt biztosít abban a két régióban, ahol nagyobb termelőegységekkel rendelkezik, hanem példát mutat azzal is, ahogyan Nyíregyháza és Jászberény városában és környékén támogatja a helyi kulturális és sportéletet. A jelentés megállapítja, hogy az Electrolux Lehel nemcsak igen hatékony és nyereséges vállalat, hanem az elvárhatónál nagyobb mértékben segíti azt a közösséget, ahol tevékenykedik, különös tekintettel az alkalmazottaira.

Az Electrolux más külföldi befektetőknek jó példát mutatva minőségi és stabil foglalkoztatást biztosít és fejleszt az ország strukturálisan szerény területein, s jelentős mértékben hozzájárult a régió és az ország fejlődéséhez az 1991-től 2005-ig terjedő időszakban azzal, hogy több pénzt fektetett be, mint amennyit osztalék formájában kifizetett tulajdonosainak.

Az Electrolux hozzáadott értéket hozott létre azoknak a helyi közösségeknek a számára, ahol tevékenykedik, s nemcsak munkahelyeket teremtett, hanem folyamatosan támogatta a különböző társadalmi kezdeményezéseket is, így a játszótereket, a tömegsportot és környezetvédelmi tevékenységeket. Hozzásegítette a külső beszállítókat ahhoz, hogy hatékony vállalkozásokat építsenek fel, előmozdítva gyors növekedésüket. A jelentés szerint az Electrolux páratlan együttműködést tanúsított a gyáraiban működő szakszervezetekkel, ami pozitív példaként szolgál más multinacionális vállalatok számára.

Több területen az Electrolux Lehel teljesítménye jóval meghaladta a magyar átlagot. Így például az Electrolux Lehel a magyar átlagnál háromszor többet költ a dolgozók képzésére, majdnem 24 ezer forintot alkalmazottanként, szemben a 8000 forintos országos átlaggal, míg a juttatások, így a hűségjutalom (törzsgárda), albérleti hozzájárulás, munkába járás támogatása és a csoportos élet- és balesetbiztosítás terén a törvényes előírásoknál "jelentősen többet" ad.

Figyelembe véve, hogy az Electrolux Lehel a dolgozó lakosság majdnem 10 százalékát foglalkoztatja abban a két régióban, ahol a gyárai vannak, a tanulmánykészítők becslése szerint a beszállítóin keresztül további 2500 munkahelyet teremtett. A készülékgyártó vállalatnak az a döntése, hogy Jászberénybe centralizálja az olyan regionális funkciókat, mint az anyagbeszerzés és a logisztika, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a korábban kiábrándítónak tekintett terület vonzóvá váljon az értelmiség számára, hogy ott dolgozzon, tanuljon és éljen. Ma már a vállalat alkalmazotti állományán belül 14 százalékos részarányt képviselnek a szellemi dolgozók. Ezenkívül az a döntés, hogy az Electrolux Lehel a helyi átlagnál mintegy 20 százalékkal több bért fizet, s ezt még kiegészíti a törvényes előírásokat jelentősen meghaladó juttatásokkal, segített viszonylag alacsony szinten tartani a szellemi munkások vándorlását, ami viszont növelte a társadalmi stabilitást.

A vállalat jelenleg összesen 4340 embert foglalkoztat Magyarországon. A nyíregyházi hűtőszekrénygyárban 1487, a jászberényi hűtőszekrény-, fagyasztóláda-, illetve porszívógyárban 2763, Budapesten pedig 90 fő dolgozik. 1991-ben az Electrolux Lehel évente 500 ezer terméket állított elő Jászberényben, ma a két magyar létesítményben több mint ötmillió termék készül. 2004-ben az Electrolux a teljes európai porszívógyártását a jászberényi gyárába hozta.

A Corvinus School of Management munkacsoport megállapította azt is, hogy a gyárak nem a társadalomtól elszigetelten működnek. Szerződéses viszonyban állnak az őket körülvevő helyi, regionális és országos közösségekkel, amelyekbe beletartoznak a közvetlen érdekeltek, így a fogyasztók, az alkalmazottak és a részvényesek, de a szélesebb környezetben élők is, mint például azok a helyi közösségek, ahol a vállalat működik.

Környezettudatosan

A tanulmány szerint az Electrolux szilárd elkötelezettséggel törekszik a környezeti hatások korlátozására és a természetes erőforrások felhasználásának csökkentésére. 1991 és 2000 között az Electrolux hajtotta végre Magyarország eddigi legnagyobb környezetrehabilitációs programjait. Környezetvédelmi stratégiáját jelenleg az egyik legjobbnak tekintik Magyarországon. A szerzők kijelentik, hogy a vállalat "több területen is tett környezetvédelmi lépéseket", s ezzel Magyarországon a "zöld" vállalatok élcsoportjába tartozik. 2005-ben a jászberényi gyár elnyerte a World Packaging Organization (Csomagolástechnikai Világszervezet) tekintélyes WorldStar hulladékhasznosítási díját a hűtőládák száz százalékban újrahasznosítható préselt karton csomagolásáért, amivel a becslések szerint évi 977 tonna fa takarítható meg.

A tágabb környezet jóllétéért

A Corvinus-tanulmány szerzői szerint az Electrolux Lehel meghatározó szerepet játszik az ország gazdaságában. Az elmúlt tíz év során 32 milliárd forint helyi adót és társasági jövedelemadót fizetett. A helyi közösségekkel kialakított kapcsolatokat tekintve jelentős összegeket költött a kulturális és oktatási intézmények támogatására, különböző gyermeklétesítményeket hozott létre, s támogatta az oktatási intézményeket és alapítványokat. Mindent egybevetve az Electrolux Lehel mintegy 50 millió forintot fordított ilyen célokra 2005-ben. Ugyanakkor a szerzők véleménye szerint ezen a téren az Electrolux Lehel elmarad más vállalatok mögött, s a jelenleginél célirányosabb és összpontosítottabb társadalmi szponzorálás folytatását javasolják.

Hogy egy vállalat mennyire sikeresen tudja a társadalmi felelősség filozófiáját konkrét tevékenységekbe átültetni, a szerzők véleménye szerint alapvetően attól függ, hogy milyen a felső vezető ez irányú elkötelezettsége. Kiemelik, hogy a magyarországi Electrolux vezérigazgatóját, Takács Jánost 2005-ben az év menedzserévé választotta a magyarországi Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) olyan kritériumok alapján, mint etikai és humán tényezők, a társadalmi felelősségvállalás mértéke és minősége, s a szélesebb közösség számára hasznos tevékenységek.

A munkacsoport tagjai

• Wetzker Konrad, a Corvinus School of Management igazgatója, a Boston Consulting Hungary elnöke;
• Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára és az MTA doktora;
• Csutora Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem környezetgazdaságtan tanszékének a docense;
• Harangozó Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezetgazdasági tanszékének a tanársegédje; 
• Szőnyi Léda, a Corvinus School of Management ügyvezető igazgatója.

Az Electrolux Lehel elismerései:

• Magyar Innovációs Alapítvány Nagydíj - Magyar Innovációs Szövetség (2006)
• Elismerő Oklevél az AirMax és a Cyclone porszívóknak - Magyar Termék Nagydíj Bizottság (2006)
• "Az év beszállítója" Díj - Euronics Magyarország Kft. (2006)
• World Star Hulladékhasznosítási Díj - World Packaging Organization (Csomagolástechnikai Világszervezet, 2005)
• Innovációs Díj - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2005)
• "Az év Vállalkozása 2004" Díj - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (2004)
• Magyar Termék Nagydíj a System Pro porszívónak - Magyar Termék Nagydíj Bizottság (2004)
• Elismerő Oklevél a társaság Magyarországon végzett kutatás-fejlesztési tevékenységéért - Miniszterelnöki Hivatal (2003)
• Környezetbarát Termék Díj a Fagyasztóládagyárnak - Környezetvédelmi Minisztérium (2003)

Megjelent a Piac és Profit 2007. januári számában.