A piac szereplői régóta egyszerűbb szabályozást sürgettek, mert a bonyolult, átláthatatlan és sokszor módosított törvény drága és nem hatékony közbeszerzési piacot teremtett. Korlátok közé szorított piacon könnyű hibázni, nem véletlen, hogy az eljárások jelentős hányada jogorvoslattal végződött.

Gyengeségek orvoslása

Az egyszerűsítés 2008-ban indult, amikor az addig szétdarabolt rendszerből megszületett a 2009. április elsejétől hatályos két eljárásrend. A 2010-es módosítás részben ezt az utat folytatta, másrészt olyan kérdésekhez is hozzányúlt, amelyek 1995 óta tabunak számítottak.

„A kormány célja, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsítse és egyben gyorsabbá és olcsóbbá tegye az eljárásokat, valamint gátat szabjon a mindent behálózó korrupciónak" - hangsúlyozta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a közbeszerzési törvény módosítása tárgyalásának expozéjában.

A szándék egybecseng a piaci igényekkel. A Corvinus Egyetem kétévi rendszerességgel készített felmérése szerint a hazai közbeszerzés legnagyobb gyengeségének évek óta a túlszabályozottságot, a korrupciót, a gyakorlatlanságot és a túlzottan hosszú eljárásokat tartották a résztvevők. Szeptember 15-étől a rendelkezések mintegy negyede változik, és számos tartalmi kérdés módosul. Megszűnik a kötelező hirdetmény-ellenőrzés, nem lesz kötelező hivatalos közbeszerzési tanácsadói rendszer. A múlté az átláthatósági biztos intézménye is, amely két éve, a Transparency International Magyarország ösztönzésére került a törvénybe, de, a javaslatától eltérően, utólagos kontrollként.

- Az ajánlatkérő számára pluszadminisztrációt és -költséget jelentő eljárás nem segítette az eltérő időben megjelenő hirdetmények közti átfedések és ellentmondások kizárását - mondja dr. Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem adjunktusa. - A problémára tökéletes válasz most sem született, bár találunk a törvényben a megfelelő informatikai támogatás kialakítására irányuló lépéseket.

Nagykorúsított ajánlatkérők

A szakember úgy véli, a legfontosabb lépés, hogy a jogalkotó - 1995 óta először - elengedi az ajánlatkérő kezét, és elhiszi: a cégek képesek hirdetményt készíteni, és felelősséget vállalni azért, amit tesznek. A kötelező ellenőrzések a felelősség áthárításához, kiskapuk kereséséhez vezettek, pedig a vállalatok valószínűleg paragrafusok nélkül is igénybe vesznek ellenőrt, tanácsadót vagy más segítséget, ha szükségesnek ítélik.

Az eljárást lassító, több százezer forintot elérő kiadások közvetlenül az ajánlatkérőt érintették, de ránehezedtek az egész közbeszerzési piacra, hiszen járulékos kiadásait a dokumentáció árában áthárították az ajánlattevőre, aki azt az árajánlatába beépítve görgette tovább. Nem véletlen, hogy sok potenciális ajánlatkérő máshogy oldotta meg a vásárlásait: a hazai közbeszerzések GDP-hez viszonyított aránya 2008-ra 5 százalékra csökkent, 2009-ben ugyan - elsősorban a törvényi változások miatt - 7 százalékra emelkedett, de továbbra is elmarad a 10-15 százalékos uniós átlagtól.

- A közbeszerzés a kkv-kat segítő intézményrendszernek csupán apró eleme lehet, segíthet viszont abban, hogy az életképes cégek ne kerüljenek hátrányba a nagyvállalatok mellett. Ilyenformán beszélhetünk esélyegyenlőségről, de ha ez a cél túlzottá válik, az a közbeszerzés hatékonyságát ronthatja - véli a közbeszerzési szakértő.

A körbetartozás mérséklése érdekében nem lehet ajánlattevő az, aki tartozik az alvállalkozójának. Szigorodtak a kifizetések szabályai is. Először az alvállalkozók jutnak a pénzükhöz, a teljesítés többi részére vonatkozó számlát csak ez után állíthatja ki az ajánlattevő az ajánlatkérő számára. Továbbra is az ajánlattevő fizet - Franciaországban például a kkv-k külön erre specializált banktól kapnak előleget -, és csak a teljesítés arányában. A jogerős határozattal megállapítottan nem vagy késve fizető cégeket pedig két évre ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokból.

Tisztább piac

A jövőben az újonnan alakult vállalkozások sem szorulnak ki a közbeszerzések piacáról, és várhatóan csökken az adminisztráció mértéke is. Egyszerűsített eljárásban elég egy nyilatkozatot kitölteni, bizonyos adatbázisokban pedig az ajánlatkérő dolga, hogy ellenőrizze az ajánlattevő adatait. Vannak, akik szerint e téren nem lesz átütő változás, mert a törvény csupán az ingyenesen elérhető, elektronikusan rendelkezésre álló közhiteles adatokra szűkíti le az ajánlatkérő kötelezettségét. Még nem tisztázott, mi minősül ilyennek. Az viszont előrelépés, hogy a kérdésben a Közbeszerzések Tanácsának kell útmutatót kibocsátania.

- Ennek alapján talán könnyebb lesz meghatározni, hogy mely adatokat kell az ajánlatkérőnek ellenőriznie, és melyek benyújtása marad az ajánlattevő feladata. Ugyanakkor - visszalépve a korábbi szabályozástól - az utóbbiakat újra minden ajánlattevőnek igazolnia kell az eljárás során, nem elegendő csak a nyertesnek, az eljárást követően - teszi hozzá Tátrai Tünde. -Előrelépés lenne az ingyenesen lekérhető, közhiteles adatbázisok egységesítése, ez azonban e-kormányzati feladat.

Az adminisztráció csökkentése érdekében korábban is felmerült az úgynevezett minősített ajánlattevői rendszer modernizációja. A szakember szerint a Közbeszerzések Tanácsa feladatkörébe tartozhatna az adatok ellenőrzése, illetve egy tanúsítvány kiállítása, amelynek megszerzésével nem kellene ugyanazokat az igazolásokat minden tendernél külön-külön beszerezniük az ajánlattevőknek. A tanács szerepének újrapozicionálása azonban még várat magára. A módosítások között azért megjelenik az „e-irány", de óvatosan, okulva a kötelezővé tett elektronikus beszerzés negatív tapasztalataiból. Lehetővé válik az elektronikus tenderbontás és eredményhirdetés, így a piac fokozatosan ismerkedhet az elektronikus ügyintézéssel.

Az értékhatár maradt, de...

Nem változott a klasszikus ajánlatkérők számára az egyszerű eljárásrend küszöbértéke - bár ezt a válság hatására számos uniós országban megemelték -, a szabályozás lazításával mégis jobb helyzetbe kerülhetnek a helyi cégek. Áruszolgáltatások esetében 8 millió, építési beruházásoknál 15 millió forint felett továbbra is kötelező a közbeszerzés, de előbbi esetében nettó 25 millió, utóbbinál 80 millió forint alatt hirdetmény közzététele helyett elég három ajánlat bekérésével versenyt generálni.

A törvény tisztázza az alvállalkozó fogalmát, és rendet tesz az erőforrást nyújtó szervezetek között is: nem lehet alvállalkozó a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártó vagy forgalmazó, építési beruházásnál pedig az építőanyag-szállító. A piac igényére válaszol a kirívóan alacsony árú ellenszolgáltatás definiálása is, bár a dömpingár törvényi szabályozása újból magában hordozza a túlszabályozás veszélyét.

- A hazai közbeszerzési struktúra eddigi fő hibája a bonyolult, sokszor nem koherens szabályokkal nehezített eljárásrend volt, de az egyetem kutatásai arra is rávilágítottak, hogy a szereplők igénylik a részletekbe menő szabályozást. Szeretünk kivételeket építeni a törvénybe, vagy a felmerült problémára azonnal válaszolni. Ilyen ballépés volt például a fedezetkezelői rendszer, amely kimondta, hogy a nagy értékű építési beruházásoknál a közvetítőnek kell fizetnie. Röviddel megjelenése után kiderült, hogy csak nehezítette és drágította a rendszert - magyarázza Tátrai Tünde. - Az is átgondolatlan módosítás volt, hogy ha csak egy érvényes ajánlat maradt, az eljárás automatikusan eredménytelen lett, így végül ára lett az ajánlattételnek: a formai okokból kiszorult ajánlattevő egy alvállalkozói pozícióért cserébe hajlandó volt hiánypótlást benyújtani. Most ez a szakasz kikerült a törvényből, ahogyan sok más pont is, máshol viszont újfent megjelentek túlszabályozás-gyanús elemek.

Egyszerű törvényt akkor érdemes hozni, ha azt nem fogja az összes érintett érdekvédelmi szervezet támadni, és beleerőltetni a saját módosító javaslatait, mondja a szakember, aki állítja: ha kialakul a konszenzus, és elhisszük, hogy az egyszerűbb jobb, akkor lesz sikeres egy új törvény.

- Ma még a piac bizalmatlan. Inkább szabályozna, pedig a korrupciót csak törvényi módon nem lehet kiiktatni - véli Tátrai Tünde, aki a veszélyek ellenére úgy látja, a csomag „akadálymentesíti" a jelenlegi közbeszerezési folyamatot, és elindítja az eddigi intézményrendszer átstrukturálását.

Egyenleget vonni pedig talán majd egy év távlatából lehet. Az ország gazdasága szempontjából nem mindegy, mi lesz az eredmény, hiszen 1800 milliárd forintos piacról van szó.