Boldogkőváralja: Félmilliós lepárló
Boldogkőváralja messze földön híres gyümölcseiről, a beérő, idén is bő termést a Boldogkő-Fruit Kft. a saját ültetvényeiről gyűjteti a tartályokba, nemkülönben a környék gazdái: ők is igyekeznek mielőbb bejutni a terméssel a lepárlóüzembe.
- A pálinka hivatásos cégeit nem hozza rosszabb helyzetbe a párlatok főzését széles körben engedő új törvény, a jó pálinka nem szorul ki a piacról - kommentálja az új szabályokat Czakó Gábor ügyvezető igazgató, aki szerint azok, akik saját termésük otthoni feldolgozására adnák a fejüket, mindenekelőtt kénytelenek venni egy szabályos lepárlót, legkevesebb 500 ezer forintért. Ha nem, akkor marad a bérfőzetés, melynek során 50 liter gyümölcsszeszt - azaz 50 liter 86 fokos párlatot - 0 forint jövedéki adóval készíttethetnek el. Sokkal többen lesznek azok, akik elviszik a cefrét a környékbeli vállalkozáshoz, mint akik vesznek otthonra egy saját lepárlót.
Jól járnak így is, hála az adókönnyítésnek, fél áron jutnak hozzá a pálinkájukhoz. Értékesíthető italra is szert tehetnek, ha igényelnek zárjegyet, de ez már nem túl jó üzlet, Czakó Gábor szerint a házi bögrecsárdák sem válnak okafogyottá. - A termelő szabadon viheti a közeli piacra a gyümölcsöt, a mézet, a lekvárt, a tejet s persze a házi párlatot is, de az ital után meg kell fizetnie a kereskedelmi adórészt - magyarázza az ügyvezető igazgató. Attól persze senki nem fél, hogy ha bekopogtat egy ház kapuján a turista, akkor ne kaphatna egy felest...
A Zsindelyes, a Zwack, az Agárdi, a Bestillo egymással fog versenyezni a jövőben is, de nem a házaknál készülő, illetve a bérfőzésből származó párlatokkal. Augusztus közepén - ekkor jártunk Boldogkőváralján - a környékbeliek óvatos kivárását tapasztalhatta a pálinkafőzde vezetője:
- "Tavaly ilyenkor azért csörgött a telefonom, mert időpontokat kértek a főzetéshez, most csupán érdeklődnek, mikortól lehet ingyenesen pálinkát készíttetni." Abban azonban biztos az ügyvezető, hogy a gyümölcsszüret után az idén sem lesz érdemben több a párlatfőzető, az emberek ezután is közvetlen fogyasztásra igyekeznek értékesíteni a leszedett termést, a lekvár, a befőtt, a szörp is megelőzi a főzetést. Él a rossz beidegződés: amit másként már nem lehet felhasználni, még jó lesz pálinkának.
- Az embereknek a pálinkáról a házi kerítésszaggató jutott eszükbe - emlékeztet a hat-nyolc évvel ezelőttig tartó múltra az ügyvezető. Azóta azonban teljesen új felfogású pálinkaipar született, a minőségre esküdtek fel az új arculatért szövetkező vállalkozások. Ez a szakma saját, a piacon egyre magasabban jegyzett törvénye.
Halmaj:Készülékhez oklevelet!
Ötliteres zománcozott fazék rézfedővel, csaptelepről hűtve - mutatja be az életveszélyes házi pálinkafőzők egyikét az igazságügyi szakértő. Ruszkai József hétköznapi foglalkozása azonban nem a tiltott berendezések „feltérképezése", hanem a pálinkafőzéshez szükséges eszközök gyártása. A halmaji Ruszkai és Ruszkai Kft. tulajdonosa mostanában napi négy-öt megkeresésre válaszol: az új idők „pálinkásai" vennék a berendezéseket.
- Az ár „lehűti" az érdeklődőket - magyarázza a szakember. - Cégünk most találkozik a hazai piaccal, eddig osztrák vevőknek adtunk el, ott volt engedélyezett az ital otthoni előállítása.
A halmaji iparos szerint nem alkonyul be a zugfőzésnek, az ipari léptékben szabályt sértők aligha érik be a saját fogyasztásra engedélyezett mennyiséggel vagy azzal, hogy zárjegy alapján adózzanak. Ez a kör a jövőben is rengeteg rossz minőségű főzettel fog operálni. Ruszkai József szerint kizárólag jó alapanyagból lehet még jobbat csinálni a megfelelő berendezések segítségével, de csak akkor, ha az elő-, a közép- és az utópárlatok leválasztását hozzáértő mesterek végzik.
- Sokan az interneten „beszélik meg" a szakma fortélyait, de szakkönyvekből sincs ma már hiány - utal a szellemi háttérre. - De mivel már szabad a vásár, nem lenne baj, ha elejét lehetne venni, hogy a párlatokat barkácsolt készülékekkel, hiányos szakismerettel elő állíták elő.
Szerencsére az új jogszabályok után is a legtöbben a bérfőzés vállalkozásaihoz viszik el a pálinkának szánt gyümölcsöt. Ruszkai József szerint ott legalább a szakmát kitanult emberek állítják elő az innivalót.
Tokaj-Hegyalja: Kincs, ami nincs?
Úgy nincs aszútörköly, hogy közben van. A térségben minden magánháznál, pincészetnél akadhat ilyen ital, noha nem biztos, hogy egyetlen kupicányit is birtokolni lehetne. Tokaj-Hegyalján, mint minden rendes borvidéken, a törköly része a helyi „ivókultúrának", pedig...
- Négy-öt éve terveztük, hogy az aszútörkölyből pálinkát főzünk, de a szabályok kirekesztettek bennünket - szól dr. Kovács Tibor, a tokaji Hétszőlő birtokigazgatójának kommentárja. - Az új pálinkatörvény a magánembernek kínál adómentességet, a kereskedelmi célra való főzéshez változatlanul le kell tenni 30 millió forint „kauciót".
- Azért nincs aszútörkölyük, mert se nem elég kicsik, se nem elég nagyok?
- Valahogy úgy. Pedig a Hétszőlő udvarán ott van egy komplett régi palackozóüzem, a borászati „melléktermékek" pedig itt keletkeznek a borászatban.
- Aszútörkölyük mégis akad, hogyan is?
- Az újfehértói Zsindelyes vesz tőlünk aszútörköly-alapanyagot, amiből előállítja a pálinkát, mi azt megvásároljuk tőle, s kizárólag a pincészetünkben értékesíthetjük az oda betérőknek.
- Évszázados szellemi és technológiai infrastruktúrával rendelkeznek Tokaj-Hegyalján, netán „holttőkeként"?
- Lényegében igen, pedig a borászatban dolgozóknak nem csak rövid ideig tartó alkalmi munkájuk lehetne. Az aszútörkölyt lepárolhatnánk, letölthetnénk, érlelhetnénk, majd az értékesítési csatornáinkban a bor mellett piacra vihetnénk. De nem tehetjük - vannak még hungarikumtartalékaink...
Füzér: Erdei melankólia
Jó szezonban lehet 20 liternyit főzni belőle, de csak ötévente - ismerteti a természet diktálta szabályokat Horváth Jenő, Füzér polgármestere.
A barkócaberkenye-pálinka alapanyagát, a magas fákon található, a csipkénél is kisebb erdei gyümölcsöt különösen nehéz összegyűjteni, italkülönlegességgé varázsolni. Az új pálinkafőző-törvény füzéri értelmezése szerint az erdőtulajdonos gazdák szedhetik össze a vadgyümölcsöt, s az ő privilégiumuk az itókák elkortyolgatása is.
A zempléni térségnek az erdei párlatok lehetnek az unikumai. Azt, hogy kora őszre lesz-e egyetlen palacknyi is a ritkán termő, ritkán kóstolható barkócaberkenye nedűből, Matolcsy György tapasztalhatja meg, jegyzik az ígéretét, hogy a nemzetgazdasági tárca vezetője október 16-án díszvendége lesz az első szabad zempléni házi pálinka napjának. A polgármester az ősi hagyományokhoz visszanyúló törvénynek gondolja a pálinkafőzés új jogszabályát, melynek a füzéri ember roppant módon örül is. Füzéren azok mind főzni is fognak, akiknek vannak gyümölcsfái, szakszerű ismeretekkel rendelkeznek, s meg is becsülik a végeredményt.
