Az egyre élesebb versenyben minden gyártó szeretné megtartani a fogyasztót, miután ez lényegesen olcsóbb, mint mindig újabb és újabb vevőket meghódítani. Igaz ez az informatikai fejlesztésekre is, aminek az lett az eredménye, hogy az egykor dehonesztálóan „usernek" titulált felhasználó ma az innováció meghatározó tényezőjévé vált. Az újításokat az ő igényeihez igyekeznek igazítani, legyen szó weblapról, szoftverről vagy hardverről. Napjaink varázsjelzője a „felhasználóbarát". A fejlesztők minél gyakorlatiasabb és szerethetőbb megoldásokkal igyekeznek vásárlásra bírni a potenciális vevőket. És ha az igyekezetük kudarcba fullad, valószínűleg újból asztalhoz ülnek.

Kulturális forradalom

Mindez egyfajta új kulturális forradalom: a technika mind kényelmesebbé, használhatóbbá válik, végre előtérbe kerül az ember, aki egyre inkább leképezi önmagát, közösségeit, társadalmát egy on-line világba is, ami így egyre szervesebb módon épül be életünkbe - írja egy cikkében Molnár Szilárd, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatási igazgatója a számítógép és az internettechnológiák használatának tömegessé válása kapcsán.

- A trend 2000-ben indult, amikor a vállalati értékteremtő folyamatokban egyre hangsúlyosabban jelent meg az informatikai felhasználó, aki a korábbi elszigetelt és tudatlan csoportból „kedves ügyféllé" avanzsált - mondja Juhász Lajos, a Navigátor Informatikai Zrt. vezérigazgatója.

A szoftverek sikerének elengedhetetlen feltétele a piac, és a piaci viszonyok tökéletes ismerete mellett a szoros együttműködés az ügyfelekkel. Ma már nincs olyan cég, amelynek folyamataiból hiányozna az informatika; ez rejlik a felhasználó piaci értékének növekedése mögött.

Juhász Lajos egy másik okot is említ, ez pedig az internet előretörése. A felhasználók kegyeinek megnyeréséért folytatott küzdelem ezen a területen ugyanis még hangsúlyosabb.

- A honlapoknak nincs könnyű dolguk, mindössze öt másodperc alatt kell bizonyítaniuk használhatóságukat, különben a látogató gyorsan odébbáll. A webergonómia fogalma ugyancsak 2000 környékén kezdett terjedni, és a világhálón megjelenő szemantikai fejlesztéseket nagyon gyorsan lekövették a szoftverüzletágban is - véli a szakember, és példáként említi a lenyíló ablakokat vagy a DOS-os alkalmazások helyett megjelenő hat-nyolc elemből álló, egérrel kattintható eszköztárat. Ugyanakkor szerinte az együttmozgás véges: ma ugyanis a felhasználóbarát internet egyik legfőbb ismérve a „vizuális gyomorba rúgás", ez azonban a szoftvereknél nem jelenik meg olyan erőteljesen. Bár a vizualitásnak van szerepe, ezt inkább a Mac operációs rendszereknél lehet tetten érni.

A legtöbb cégnek van honlapja, mégis közülük kevés segíti valóban az üzletet. Felmérések szerint egy website fejlesztésének összes költéségén belül 10 százalék a felhasználóbarát kialakítás ára, de a mérték nem bővül olyan arányban, mint a teljes ráfordítás költsége. Egyes alkalmazások esetében ez utóbbi ugyanis független a beruházás méretétől. Az odafigyelés azonban megéri, Jakob Nielsen, az ergonomikus site-ok specialistája szerint ennyiért legalább 135 százalékkal lesz használhatóbb az oldal, sőt az is elképzelhető, hogy kétszer olyan kedvelt lesz a produktum.

Azt ugyan nehéz számszerűsíteni, hogy ez milyen megtérülést jelent a vállalatnak, miután az oldalak használati értékét a látogatottság tükrözi, az pedig pénzben nehezen kifejezhető. Más kérdés, ha mondjuk vásárolni is lehet az adott felületen. Ekkor ugyani már súlyos pénzben mérhető, hogy az oldal felhasználóbarát, avagy sem. Jakob Nielsen amúgy úgy látja, a jövőben valószínűleg egyre többet kell áldozni az ergonómia oltárán a fokozódó verseny és a gyors technológiai fejlesztésekkel való lépéstartás okán.

Mitől barátságos?

A legcsillogóbb grafikus rendszerrel vagy az egyszerűbb karakteres felületekkel szemben támasztott követelmények is hasonlók: jól lehessen használni a feladatra, amire szánták, könnyű legyen megtanulni, a menüszerkezetek átláthatók legyenek, a billentyűkombinációk pedig könnyen megjegyezhetők. A „súgó" szerepe sem mellékes: a kezdő felhasználónak több segítség kell, de az állandóan megjelenő javaslatok a tapasztalt felhasználót inkább zavarják, olvasható egy az operációs rendszerekről szóló tankönyvben. E szerint a „felhasználóbarát" jelző kritériuma az is, hogy a tévedésből kiadott, hibás utasításokat következmények nélkül lehessen visszavonni. De a program nyelvezete sem mellékes. Szakértők szerint az utasításoknak igéknek, a paramétereknek főneveknek kell lenniük; ez hasonlít leginkább a beszélt nyelvhez. Lényeges még, hogy az elindított műveletek végrehajtás közben megszakíthatók legyenek szintén káros következmények nélkül, és minden utasításra legyen válasz. Elbizonytalanító érzés ugyanis, ha rákattintva egy ikonra látszólag nem történik semmi. Egyszerűsíti a rendszer használatát, ha a hasonló funkciókat hasonló módon lehet végrehajtani alapvetően különböző programfeladatok esetében is.

A brit The Times című újság anno, hét hónappal a Vista megjelenése után úgy magyarázta a szoftver várakozáson aluli fogadtatását, hogy az „túl haladónak" bizonyult a legtöbb felhasználó számára. A mostani újdonság szlogenje viszont - Windows Seventh Heaven - azt sugallja, hogy aki ezt használja, a hetedik mennyországban érezheti magát. A program hivatalos honlapján tíz érv szerepel, amiért a fejlesztők szerint érdemes az új verziót választani. Ezek többnyire a felhasználóról szólnak: a mappák és eszközök könnyedén elérhetők, a menüben egyszerűbb eligazodni, ráadásul a program kompatibilis azokkal a gépekkel, amelyeken még az elődprogramok futnak, a felhasználói felület megjelenése korszerű.

Vannak azonban, akik úgy vélik, a nagy fejlesztőcégeknél zajló munka egyáltalán nem a valóban felhasználóbarát operációs rendszerek kialakítását célozza. Miközben a user álma a minél kevesebb tudással használható program, a szoftverek egyre szofisztikáltabb ismereteket követelnek meg a felhasználótót.

- Ez zsákutca. A ma felhasználóbarátként hirdetett dobozos termékek esetében a „userfrendli" sokszor csak trendi marketingszlogen - állítja a Navigátor vezérigazgatója.

A bonyolultságnak ára van

Amúgy ma sokak szerint az Apple cég fordít a legtöbbet arra, hogy elnyerje a felhasználók barátságát. A szoftverfejlesztéseknél, azt mondják, a trendek követésének költsége 95 százalékban nem pluszkiadás, csakhogy a rendszert igazán felhasználóbaráttá tevő fennmaradó 5 százalék nagyon drága: az úgynevezett organikus megoldások akár 30 százalékkal is növelhetik a fejlesztések árát. Juhász Lajos szerint ez az oka, hogy a mesterségesintelligencia-elemeket legtöbbször nem kellő mértékben építik be. Sok szoftverből kimarad a képernyő-optimalizálás, és hiányoznak a folyamatszerű rendszerergonómiai szempontok, például az, hogy a rendszer az e-mail cím .hu végződéséből felismerje a felhasználó lokációját.

- Egy új terméknek a harmadik vagy negyedik verziója lesz jól használható, amikor már a felhasználói visszajelzések beépültek - állítja a vezérigazgató.

A felhasználót kevéssé érdekli a technológia, ő az igényeit szeretné kielégíteni egyszerű és könnyen kezelhető termékekkel. Ha nem ilyet kap, az sokba kerül. A munkatársak átképzésének költsége egy informatikai szolgáltató cégnél az operációs rendszer árának akár az egyharmadát is elérheti, a dobozos szoftverek esetében pedig gépenként az ár egytizedével lehet számolni mint a bevezetéshez kapcsolódó extraköltséggel. Egy termék felhasználóbarát mivoltát tehát az is megmutatja, hogy mekkora járulékos kiadást jelent maga az implementáció.