A csúcsév 2007 volt az Európai Unió tagállamai esetében, legalábbis, ami a költségvetéseket illeti.
- Az elmúlt harminc év legsikeresebb éve volt 2007, köszönhetően a megelőző tíz év pénzügypolitikájának - fogalmazott Amelia Torres, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának szóvivője. Nem egy uniós ország büszkélkedhetett nulla százalék körüli államháztartási hiánnyal, és a huszonhetek átlaga is mindössze a GDP 0,8 százalékáig „szökött" fel. A válság azonban erodálta az elért eredményeket: 2008 végére a huszonhetek deficitje 2,3 százalékra nőtt, 2009-ben pedig ennek háromszorosa is lehet az államháztartás hiánya. Idén a helyzet valószínűleg tovább romlik, 7,5 százalékos átlagot várnak az unió szakértői a múlt év novemberében kiadott őszi előrejelzés szerint. A rendkívül magas államháztartási deficit mellé pedig kiugró államadósságok társulnak.
Túlköltekeztek az államok
Az unió és az eurózóna országaiban is nőttek az állami kiadások 2007 és 2008 között, miközben a kormányzati bevételek aránya csökkent. A központi költségvetés GDP-arányos deficitjének a mutatója 2008-ban csupán négy tagállamban javult, a többi 23 országban nőtt a hiány. A legrosszabb eredményt Görögország és Írország produkálta (-7,7, illetve -7,2 százalék), de Romániában és az Egyesült Királyságban is meghaladta a hiány az 5 százalékot, s Franciaország, Spanyolország, Lettország és Málta is átlépte a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett 3 százalékos szintet.
Tavaly a válság tovább rontotta a költségvetések helyzetét. A bizottság szerint 2010-ben a német deficit 5 százalék, jövőre 4,6 százalék lesz, és Franciaországban 8,2, illetve 7,7 százalékos hiány várható. Spanyolországban az idei 10,1 százalék mérséklődhet 9,3 százalékra, Olaszországban pedig 5,3 százalékra várják a jövő évi államháztartási hiányt. Írország mutatói sem biztatóak: a Fitch Ratings novemberben dinamikus GDP-esést, 2009-re 12,5 százalékos, és 2010-re még mindig 12 százalékos államháztartási hiányt jósolt. Nagy-Britannia GDP-arányos költségvetési deficitje a 2009-es pénzügyi évben 12,4 százalékra szökhet, ami példa nélküli a modern brit gazdaságtörténetben.
Uniós becslések szerint a görög deficit még rosszabb, 2009-ben GDP-arányosan akár 13 százalék is lehet, ami jóval meghaladja az előre jelzett értéket. George Papaconstantinou, a tavaly októberben beiktatott görög kormány pénzügyminisztere ugyan „csak" 12,5 százalékot említett, de ez is lényegesen több, mint a korábbi kormány által közzétett adat. Bár az új szocialista kabinet előzetes költségvetési célszámai szerint 2010-ben a hiány 10 százalék alá süllyed, az unió őszi előrejelzésében továbbra is 12 százalék feletti szintet prognosztizált.
Az adósság szárnyal
A gazdasági és monetáris unió zavartalan működésének alapját jelentő másik kritérium betartásában sem jobb a helyzet. Az eurozóna országai számára a GDP 60 százalékában meghatározott államadósság ugyanis már a nosztalgiával emlegetett 2007-es évben sem teljesült, ekkor az övezet tizenhat országának átlaga elérte a 66 százalékot. Rá egy évre, 2008-ban pedig az unió egészében kilenc állam lépte át a határt: Olaszországban 105,8, Görögországban 99,2, Belgiumban 89,8, Magyarországon 72,9, Franciaországban 67,4, Portugáliában 66,3, Németországban 65,9, Máltán 63,8, Ausztriában pedig 62,6 százalék volt a GDP-arányos adósság.
A mostani prognózisok sem kecsegtetnek semmi jóval. Az Európai Bizottság az őszi előrejelzésében a bankok és a helyi gazdaságok megmentése érdekében felvett kölcsönöknek köszönhetően az uniós közpénzügyek rohamos romlásának veszélyére figyelmeztette a tagállamokat. Pedig a november 3-án kiadott hat hónapos gazdasági előrejelzés még kevésbé volt borúlátó, az euroövezet országainak átlagos adósságát 2010-re és 2011-re 84, illetve 88,2 százalékra becsülte, ám alig egy hétre rá már félreverték a vészharangot a pénzügyminiszterek tanácskozásán, és a Financial Times által idézett irat vészjóslóbb számokról szólt. A brit pénzügyi napilap egy belső uniós bizottsági elemzésre hivatkozva azt írta, hogy a 27 tagállam GDP-arányos államadóssága már 2014-re elérheti a 100 százalékot, sőt tovább nőhet akkor is, ha a gazdaságok visszaállnak a válságot megelőző növekedési pályára.
Nagy-Britannia ezen a téren is gondokkal küzd: szakértők úgy vélik, a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a nettó államadósság már középtávon megközelítheti a GDP 100 százalékát. A bruttó ír államadósságot is 110 százalék fölé várják idén, miközben 2007 végén még épphogy elérte a 25 százalékot. Az eurozóna legeladósodottabb állama pedig Görögország. Bizottsági előrejelzések szerint 2009-ben 124,9 százalék, 2010-ben pedig 135 százalék körül lesz az ország GDP-hez viszonyított adóssága, amilyen mértékű eladósodottságra nem volt még példa az euró 1999-es bevezetése óta.
A kritériumok maradnak
A fokozódó aggodalmak ellenére az unió országainak kormányfői egyetértettek abban, hogy a lassan induló európai fellendülés sérülékenysége miatt tanácsos lenne, ha a fiskális konszolidáció irányába teendő erőfeszítéseket 2011-ig kitolnák - olvasható a Financial Times hasábjain. A meglódult deficitek gyors korrigálása esetleg recessziót idézne elő, fékezné az épphogy elindult fellendülést. Az unió a gyors konszolidáció helyett - normál körülmények között a kilengések rendezésére egy év állna rendelkezésre - hosszabb távon működő helyreállítást vár el a tagállamoktól. Az óvatosság hátterében ott áll az is, hogy az országoknak meg kell találniuk azt a gazdaság- és monetárispolitika-egyveleget, amely nem csupán a recesszió, hanem az infláció meglódulása ellen is képes hatni.
A bizottság öt tagállamot - Görögország, Írország, Lettország, Spanyolország és Nagy-Britannia - sorolt a különösen veszélyeztetettek közé, miután ezekben az országokban az állami költségvetéseket túlfeszítheti a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások megugrása, valamint a pénzügyi krízis révén előállt magas deficitráta. A javaslat alapján Németország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Hollandia, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Portugália 2013-ig kap haladékot az államháztartási hiány csökkentésére. Olaszországnak és Belgiumnak 2012-ig, Írországnak 2014-ig, az Egyesült Királyságnak pedig a 2014-2015-ös pénzügyi évig van lehetősége arra, hogy a GDP-arányos deficit elérje a 3 százalékot.
Az eurót 2001-ben bevezető Görögországot viszont azonnali lépésekre szólította fel az unió, miután a bizottság és az Európai Központi Bank szakértői is úgy vélték, hogy a közös valuta bevezetése óta a hiányt mindössze egyszer a 3 százalékos küszöb alá szorító ország eddig nem hozott megfelelő intézkedéseket a lefaragás érdekében. Ráadásul itt a legvészesebbek közé tartozik a korhoz kötődő kiadások bővülésének mértéke, miközben az ország magas adósságrátája megkérdőjelezi a fenntarthatóságot.
- Jóllehet ma az eurozóna országai sem teljesítik a csatlakozóktól elvárt pénzügyi mutatókat, a maastrichti kritériumok biztosan nem változnak, sőt! - mondta el a Piac & Profit kérdésére Amelia Torres. - Ebben a helyzetben erős, semmiképpen sem enyhülő pénzügyi szigorra van szükség. A kritériumrendszer nem pusztán formai kérdés, amelyet a monetáris unióba való belépéshez kell teljesíteni, hanem a közös valuta működőképességének záloga. Ha nem a helyes politikát alkalmazzuk, az unió egészének versenyképessége látja kárát. Éppen ezért sem a szerződés, sem a kritériumrendszer fellazítása nem elképzelhető.
