A rendezvény egyúttal felhívta a figyelmet azokra a versenyképességet növelő gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai feltételekre is, amelyek megteremtése elengedhetetlen a lehetőségek sikeres megragadásához és eredményes kiaknázásához.
Első konferenciánkon azzal foglalkoztunk, hogy a globalizáció, és annak egyik megjelenési formája, az outsourcing milyen lehetőségeket kínál a magyar gazdaság, a hazai vállalatok számára - mondta nyitó beszédében Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. Ezt a gondolatmenetet folytatva, és figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az eltelt egy évben az itthoni üzleti környezet nem vált kedvezőbbé, idei rendezvényünkön azt vizsgáljuk, érdemes-e Magyarországra kihelyezni folyamatokat vagy jobban megéri máshol üzletet kötni. Más szóval nemzetközi versenyképességünket vesszük górcső alá.
Outsourcingba fektetnek
Az elnök kiemelte, hogy az outsourcing vonatkozásában a szolgáltató ipar térnyerése gyors ütemben folytatódik. Az Európai Unióban az utóbbi tíz évben ezen a területen realizálódott a legtöbb befektetés, míg az iparban és a mezőgazdaságban folyamatosan csökken a munkahelyek száma. Mindez világosan mutatja, hogy merre kell orientálódnia Magyarországnak. Hazánk fogadó országként profitál ugyan a szolgáltatáskiszervezés térhódításából, de fontos lenne, hogy ebbe a munkamegosztásba a magyar szolgáltató cégek, kis- és középvállalatok minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be, mondta Suhajda Attila.
A II. Nemzetközi Outsourcing Konferencia nyitóelőadásában Székely Judit foglalkoztatási- és képzési szakállamtitkár a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikát érintő elképzeléseit vázolta fel a nemzetközi munkamegosztás és munkaerő-áramlás tükrében. Ehhez kapcsolódóan a nap folyamán Rétfalvi György, az ITD Hungary Zrt. befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség vezérigazgatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tervezett befektetésösztönző és vállalkozásbarát intézkedéseit ismertette. Frank Doheny, az ír kormány képviselője pedig a munkaerő-piaci szabályozás és a képzés szigetországbeli gyakorlatának tapasztalatairól számolt be.
A rendezvényen a globalizáció hatásaival és a szolgáltatáskihelyezés területével foglalkozó szakemberek is pódiumra léptek, akik a kutatói szféra részéről a számok és tények fényében értékelték a hazai üzleti környezetet és a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességét. Szanyi Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa például egy vállalkozás működtetési költségei alapján vont párhuzamot a régió országai között. Marton Károly pedig az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég részéről az IT rendszerek minőségbiztosításáról mint a versenyképesség növelésének eszközéről beszélt.
Sikeres cégek külföldön
A konferencia közönsége az üzleti szféra képviselőinek tapasztalataival és meglátásaival is megismerkedhetett. László Csaba, a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó vállalat partnere a magyarországi adózási környezetet elemezte. Takács János, az Electrolux vezérigazgatója és Kapi Éva, az IBM ISSC ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a multinacionális cégek esetenként a jogi és adózási környezet milyen sajátosságaival szembesülnek, amikor beszállítói hálózatukat kívánják kiterjeszteni hazánkban, illetve globális szolgáltatóközpontot létesítenek Magyarországon. Szakács Ferenc, a Cason Mérnöki Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig a régió és a világ számos országában sikeres tevékenységet folytató magyar vállalat szemszögéből nézve értékelte a lehetőségeket.
Suhajda Attila rámutatott, hogy a jelenlegi munkaügyi törvény, amely kimondja, hogy Magyarországon a nemzeti ünnep kötelezően munkaszüneti nap, milyen ellentmondásos helyzetbe hozza a nemzetközi piacon szolgáltatásokat értékesítő vállalatokat. Ezen a téren egyébként a Szövetség lobbitevékenységének is köszönhetően rövidesen, még a tavaszi ülésszak lezárása előtt miniszteri rendelet, őszre törvénymódosítás várható.
Fontos az oktatás-, és munkakultúra
Az oktatás területén szintén előrelépésnek lehetünk tanúi - emelte ki a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. A szolgáltatóiparban az ember az értékteremtő tényező, ezért fontos, hogy az egyetemekről olyan diplomások kerüljenek ki, akik nemcsak a szakterületükhöz értenek, hanem arra is felkészültek, hogy aktívan bekapcsolódjanak a nemzetközi munkacsoportok tevékenységébe, és ezt nem utólag, a munkáltatójuknál kell megtanulniuk. Ezért fontosnak tartjuk a szolgáltatástudományi és szolgáltatásmenedzsment képzés beindítását, amelyre a felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködésünk eredményeként ősztől három egyetemen is sor kerülhet.
A modern gazdaság és a képzett munkaerő kapcsolatával foglalkozott a rendezvényen tartott előadásában Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ ügyvezető igazgatója és Jereb László, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezető professzora is. A konferenciát Stumpf István politológus és társadalomkutató előadása zárta. A Századvég Alapítvány elnöke arról értekezett, hogy egy ország versenyképessége szempontjából mennyire fontos tényező a lakosság közérzete, etikai tartása és ennek részeként az emberek munkakultúrája.
