A felmérés szerint a szülők fele több mint 50 ezer forintot szán a beiskolázásra, míg 14%-uk 40-50 ezer, 15%-uk 30-40 ezer, 14%-uk 20-30 ezer forint közötti összegből gazdálkodik. A válaszadók 7%-a kevesebb mint húszezer forintból oldja meg a beiskolázást. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a ruházat és az iskolai eszközök jelentik a legnagyobb kiadást ebben az időszakban.

Kép: Pixabay

Idén tovább bővült azoknak a diákoknak a köre, akik ingyenes kapnak tankönyvet: a megkérdezettek 60%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kellett erre költeniük, 17%-uk maximum 5 ezer forintot ad ki ilyesmire, és csupán 8%-uk fizet húszezer forint feletti összeget.

Az iskolakezdéssel járó költségek próba elé állítják a családok pénztárcáját: a felmérésben résztvevők 31%-a ebben az időszakban a havi bevételének 15-30%-át, míg minden negyedik válaszadó bevételének több, mint felét költi gyermekei beiskolázására. Ezt felismerve egyre több – az idén már minden második – szülő időben felkészült a tanévkezdéssel kapcsolatos többletkiadásokra, és előre félretette a szükséges összeget, miközben 2016-ban csak a válaszadók 41%-a vélekedett hasonlóan. A családok 12%-a családtagoktól kap anyagi segítséget, 19%-uk pedig pénzintézettől vesz fel kölcsönt erre a célra. A szülők 14%-a csak a legszükségesebb eszközöket vásárolja meg.

Nem csak a tanévkezdésnél, de az év során is felmerülnek nagyobb, iskolával kapcsolatos kiadások. A Provident kutatásában résztvevők szerint az osztálypénz, a gyermekek kirándulásának és étkeztetésének költsége jelentik a legnagyobb kiadást az év folyamán. A kötelező iskolai képzésen túl a megkérdezett szülők sportfoglalkozásokra, szakkörökre, nyelvtanfolyamokra, táborokra, illetve kulturális programokra költenek. A válaszadók 23%-a több mint 50 ezer forintot szán éves szinten fakultatív képzésekre és programokra.

A ballagási és szalagavatóval kapcsolatos kiadások tekintetében is előrelátóbbak lettek a magyar családok. Idén a megkérdezettek 73%-a nyilatkozott úgy, hogy előre félreteszi a szükséges összeget, ami 10%-os növekményt jelent 2016-hoz képest. Ezekre a költségekre a háztartások 11%-a családtagtól, 9%-a pedig pénzintézettől kér segítséget.

A középiskolás gyermekeket nevelő szülők 69%-a tervezi, hogy gyermeke valamilyen felsőfokú intézményben tanul tovább majd. A résztvevők 14%-a előre félretette a szükséges összeget, 9%-uk pedig elegendő forrással rendelkezik a képzéssel járó kiadások biztosítására. A szülők ötöde úgy gondolja, külső segítséget kell majd igénybe venniük: 4% családtagtól kér kölcsön, 8% hitelintézethez fordul kölcsönért, 6% pedig a diákhitelt választaná. Minden tizedik fiatal előreláthatóan dolgozni fog az egyetem mellett.