Sehol sem érhető talán annyira tetten az az alapelv, hogy az üzleti és a hétköznapi viselkedéskultúra elválik egymástól, mint ezen a területen. Noha személyiségtípusonként nagyon különböző, hogy kinek, mennyi megelőző (ismerkedő, bemelegítő) beszélgetésre van szüksége, mielőtt a komolyabb témákba fognánk, azonban hiba alábecsülni ennek a szertartásnak a jelentőségét. Ezeknek a beszélgetéseknek valójában a bizalomépítés a legfontosabb funkciója, a bizalom pedig, a hosszú távú üzleti kapcsolatok ragasztóanyaga.

Kép:Pixabay

A beszélgetések során elhangzott mondatok, információk, megjegyzéseknek, maga a témaválasztás, a kinyilvánított álláspontok közelebb hozhatják és el is távolíthatják egymástól a partnereket. Ugyanakkor nemcsak az a kérdés, miről beszélünk, hanem az is, mennyire tudunk ilyenkor figyelmesen hallgatni, mennyire érdeklődünk beszélgetőtársunkat foglalkozató téma iránt. Tartsuk hát a szemkontaktust, mosolyogjuk (ha a téma engedi, és természetesen a férfiak is próbálkozzanak néha egy kis mosollyal) és soha ne vágjunk közbe.

A figyelmes beszélgetés nem jelenti a faggatózó kérdezősködést. Ha csak az egyik felet „meséltetik”, a társalgás végére, még ha nem is intim témákról volt szó, úgy érezheti, hogy „kihallgatták”.

A könnyed társalgás ugyanakkor tapintatot is feltételez. Érdemes és fontos kerülni az intim témákat, még akkor is, ha a partnerünk hozná szóba, és óriási baki, ha mi érdeklődünk a másik magánügyei iránt (még ha a facebook-on posztolta is), vagy mi traktáljuk partnerünket személyes ügyeinkkel. Ugyanakkor, ha valamely intim kérdésbe beavattuk üzleti partnerünket, már csak a jóérzésében és az erkölcsi érzékében lehet bízni, hogy ezt megtartja-e magának, visszaél-e vele egy későbbi alkalommal, vagy egyáltalán lesz-e olyan tapintatos, hogy később a kérdést nem hozza szóba.

A meggondolatlan „őszinteségi roham” a másik partnerben kellemetlen érzéseket kelthet:

• Mivel nem tartozik rá a kérdés – feszeng, nem is tudja, mit is kellene reagálnia, és már az előtt pokolba kívánja a beszélgetőtársat, mielőtt a lényegi kérdések szóba kerültek volna. A könnyed társalgás célja a „ráhangolás”, nem a „lehangolás”.
• Kellemetlenül érezheti magát azért is, mert a „viszonosság elve” okán úgy véli, valami hasonló, személyes dolgot kellene megosztania, ugyanakkor egyáltalán nem szeretné a magánügyeit kitárgyalni

Néhány tipp, miről beszélgessünk és mely témákat kerüljünk inkább:

Amiről igen:

• Maga a helyzet (étterem, berendezés, étel, konferencia, előadások…)
• Egy éppen aktuális kulturális-, vagy sportesemény
• Hobbiról (Vigyázzunk azonban: csak szerényen!)

Amiről inkább ne beszélgessünk:

• Pletyka (Negatív tartalmú, vagy bizalmas témát érintő „kibeszélés”.)
• Egészségi állapot (betegségek, allergiák...)
• Pénz (Mit birtoklunk? Mennyibe került?)
• Magánélet (család dolgai, hódítások, szerelmi élet)
• Vallás, politika

A könnyed társalgás lényegét maga a kifejezés is mutatja: könnyedén, nem „vérre menő” témákról - társalogni, vagyis egymásnak adni a szót, derűs hangulatban. Ezáltal érhetjük el a „célt”: felvehetjük a kapcsolat fonalát, jobban megismerjük partnerünket, ő is bennünket, és így erősödhet a bizalom kettőnk között.

dr. Erdős Zsuzsanna üzleti etikett tanácsadó és coach www.erdosetikett.hu