A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat megtétele és elfogadása. Mi minősül ajánlatnak? Meddig tart az ajánlati kötöttség? Ezt magyarázza el a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda írása.
Mi minősül ajánlatnak?
Az ajánlat az adott szerződés megkötésére irányuló egyértelmű, komoly szándékot kifejező nyilatkozat. A szerződés megkötésére irányuló nyilatkozat jogi szempontból akkor minősül ajánlatnak, ha kiterjed a szerződéskötés szempontjából lényeges kérdésekre.
Ilyen például ingatlan adásvétel esetén a megvásárolni kívánt ingatlan megjelölése, a vételár, és a vállalt fizetési határidő.
Az ajánlat többféle formát ölthet, nem kell szükségszerűen írásba foglalni, ha az adott szerződés nincs írásbeli alakhoz kötve. Eladási ajánlat például az üzletben a polcra kihelyezett áru és a rajta feltüntetett vételár is.
A szerződéskötési ajánlat jelentősége abban áll, hogy az ajánlatnak a másik fél általi, minden lényeges kérdésben való elfogadásával a szerződés létrejön. Tehát a szerződés létrejöttéhez jogilag nincs szükség egységes okiratba foglalt megegyezésre, amennyiben a lényeges feltételeket tartalmazó ajánlatot a másik fél saját nyilatkozatával elfogadta. A szerződés már ekkor létrejön, és jogosítja, illetve kötelezi a feleket. Más kérdés, hogy a gyakorlatban sokszor egységes formába öntik a megállapodásokat, és egyes részletkérdéseket ebben a dokumentumban rendeznek.
Mi a szándéknyilatkozat?
A szerződéskötésre irányuló ajánlatot fontos megkülönböztetni a szerződéskötési szandéknyilatkozattól. A szerződéskötésre készülő feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalás során tett nyilatkozatait csak szándéknyilatkozatnak lehet tekinteni. A szándéknyilatkozat és tárgyalások során tett további nyilatkozatok nem hoznak létre az ajánlathoz hasonló kötöttséget.
Mit értünk ajánlati kötöttség alatt?
Az ajánlattevő, ha a feltételeknek megfelelő ajánlatot tesz, ahhoz az ajánlathoz meghatározott ideig kötve marad. Az ajánlati kötöttség alatt az ajánlattevő nem tagadhatja meg az elfogadó nyilatkozat átvételét sem.
Az ajánlattevő meghatározhatja, hogy meddig tart az ajánlati kötöttsége. Az ajánlati kötöttség akkor kezdődik, amikor az ajánlatot a másik féllel közlik. Jelenlévők között – jellemzően szóban – tett ajánlat esetén a másik fél az ajánlatról azon nyomban tudomást szerez. Ilyenkor a kötöttség ideje azonnal kezdetét veszi.
Távollevők közötti ajánlattétel esetén lényeges, hogy az ajánlatról mikor szerez tudomást a címzett. Így például, ha az ajánlatot postai úton közölték, akkor az ajánlattételi kötöttség kezdő időpontja, amikor az ajánlatot tartalmazó küldemény címzetthez megérkezik.
Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Az ajánlati kötöttség időtartama a másik félnek is lényeges. Az ajánlat címzettje ugyanis az ajánlati kötöttség ideje alatt tehet olyan elfogadó nyilatkozatot, amellyel a szerződés létrejön. Ha a címzett késve teszi meg az elfogadó nyilatkozatot, a szerződés csak akkor jön létre, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.
Amennyiben az ajánlattevő meghatározta a kötöttség időtartamát, akkor annak lejártával szűnik
Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem határozza meg az ajánlati kötöttség idejét, akkor ezt a kérdést a Polgári Törvénykönyv rendezi. Jelenlévők között tett ajánlat esetében a szabályozás a lehető legrövidebb időre korlátozza a kötöttség idejét. Ilyenkor az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Az időtartam megállapításakor figyelembe kell venni az összes, a szerződéskötéshez kapcsolódó szempontot. Például egy nagy értékű festmény adásvétele esetén természetesen jóval több gondolkodási időre van szükség, mint például egy használt fűnyíró eladásánál.
Amennyiben távollévők között tett ajánlatról van szó, a kötöttség azon idő eltelte után szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő rendes körülmények között a választ várhatta. Például a rendes körülmény postai út esetén azt jelenti, hogy a válasz „postafordultával” érkezik meg. Szintén megszűnik az ajánlati kötöttség azzal, ha a másik fél az ajánlatot visszautasítja.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
