„A mesterséges intelligencia teljesen felforgatja a gyártást és a logisztikát, miközben az európai kkv-k nemcsak technológiai és üzleti téren nem állnak készen a változásra, hanem sokszor a megfelelő informatikai ismeretekkel sem rendelkeznek. A kutatói szférát mozgósító uniós szintű kezdeményezésekbe bekapcsolódva azonban lehet esélyük lépést tartani” − hangzott el az Ipar Napjai 2018 kiállítás keretében szervezett Ipar 4.0 konferencián.
Az elkövetkezendő években leginkább az ellátási láncok, a készletezés és az eszközkezelés területei alakulnak át a gépi tanuláson alapuló megoldások hatására – áll a Világgazdasági Fórum vonatkozó tanulmányában –, ami az elkövetkezendő öt évben az adatvezérelt folyamatoptimalizálást akár 30 százalékkal növelheti. A McKinsey − szintén a mesterséges intelligenciának köszönhetően − a raktározási költségek 20–50 százalék közötti csökkenésével számol.
Noha a fogyasztók igényeit szolgáló hatékonyságnövelés magától értetődő elvárás a gyártáson, logisztikán és kiskereskedelmen átívelő termékéletciklus-menedzsmentben, az európai cégek nincsenek felkészülve, hogy profitáljanak az Ipar 4.0-ként emlegetett technológiai forradalom vívmányaiból.
„A kkv-k jellemzően nehezen férnek hozzá a legújabb gyártási technológiákhoz, és növekedésüket a többnyire akadozó nemzetközi terjeszkedés is gátolja. Sokszor nem ismerik az új megoldásokat és folyamatokat sem” – állapította meg Petri Liuha, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ága, az EIT Digital ágazati vezetője, aki az Ipar Napjai 2018 kiállításon szervezett Ipar 4.0 konferencián beszélt a kontinens előtt álló kihívásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére. „A vállalatoknak egyre inkább valós idejű piaci adatokhoz kell igazítaniuk termelésüket, míg adatmegosztásra a teljes értékláncon át szükségük lesz” – vetítette előre a szakember.
Ígéretes perspektívát a kutatói szférát mozgósító európai projektekbe való bekapcsolódás jelenthet. Ilyen az EIT Digital raktározásoptimalizálást célzó AWARD elnevezésű projektje, amely az adat alapú megoldásokra szakosodott holland Bright Cape vezetésével és többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aktív közreműködésével valósul meg. A cél olyan logisztikai platform létrehozása, amely fejlett tervezési módszerekkel összehangolja a beltéri anyagmozgatást végző önvezető rakodógépek működését. A BME kutatói az ehhez szükséges algoritmusok kifejlesztésén, valamint egy szimulációs környezet előállításán dolgoznak. A tervek között szerepel a szállítás utolsó szakaszán végzett szállítás, az ún. Last Mile Delivery optimalizálása is drónok segítségével.
„Az említett projekt arra példa, hogy egy európai vállalkozás hogyan tud együtt dolgozni a K+F szférával egy egész iparág hatékonyságát növelő újításon” – mondta Liuha, majd kiemelte: az EIT Digital európai ökoszisztémája csaknem 160, köztük 11 magyarországi tagból áll, ipari, egyetemi és kutatói szereplőkkel. A szervezet legutóbbi éves jelentésében meghirdette a „Valóra váltjuk a digitális transzformációt” mottót, amelyhez híven üzletfejlesztési támogatást és szakmai továbbképzést nyújt, hogy az érdeklődő cégek helyt tudjanak állni az orrunk előtt zajló digitális forradalomban.
Hogy mennyire szükség van az innovációs erőfeszítések európai szintű összehangolására, a Világgazdasági Fórum felmérése is igazolja, amely szerint a megkérdezett cégvezetők csupán 14 százaléka érzi felkészültnek magát azokra a változásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia az iparban várhatóan elő fog idézni.
