A fogyasztók elvárásai ma már nem csupán a minőségre, az ízvilágra és a kényelemre terjednek ki, hanem fokozódnak az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos elvárások is. A 2013-as nagy port kavart lóhúsbotrány és a boltokban gyakorta fellelhető hamis áruk mind-mind a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezetnek. Mit lehet tenni akkor, amikor – maradéktalanul rendelkezésre álló információ hiányában – már az élelmiszer-árujelzők pontosságában sem lehet bízni?
Olyan technológiai megoldásokra van szükség, melyek az ellátási lánc transzparenciájának biztosítása révén csökkentik a fogyasztói bizonytalanságot. Erre kínál megoldást a blockchain (más néven blokklánc) alapú nyomon követés.
A blockchain alapú rendszerben az adatok az egyes szereplőktől függetlenül, előre meghatározott feltételek mellett kerülnek nyilvántartásba, oly módon, hogy azokat nem lehet később módosítani.Az így keletkezett információ – a megfelelő jóváhagyásokat követően – általános érvényűnek tekinthető, és minden szereplő által elfogadott.
A rendszerből kinyert információk a teljes ellátási lánc mentén értelmezhetők: a különböző hozzáférési jogosultsággal rendelkező szereplők az előállítás bármely fázisában releváns információkhoz juthatnak a termék előéletével és az előállításhoz kötődő folyamatokkal kapcsolatban (pl. jelentések a különböző tevékenységekről, teljesítményanalitikák, fogyasztói visszajelzések), a fogyasztók pedig a termék csomagolásán található QR kód beolvasásával megismerhetik a termék életútját és előállítását (tartási és termelési körülményekre vonatkozó, egyedi információk).
Ábra: Sematikus példa a blockchain alapú nyomon követésre (forrás: Beefing up the Blockchain, Deloitte Ireland LLP., 2018).
A blockchain alapú nyomon követés nemcsak a fogyasztók, hanem a gazdák és az ellátási lánc más szereplői számára is nagy hozzáadott értékkel bír.Az egyöntetűen, minden résztvevő által elfogadott igazság ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az adatokat fenntartások nélkül használják fel, ily módon lehetőség nyílik a beszállítók teljesítményének értékelésére, valamint a tevékenységek optimalizálására” – mondta el Fábián Tamás, a Deloitte agrárgazdasági szakértője.
Mindemellett a hazai termelők és állattenyésztők helyzetét továbbnehezíti, hogy a
„A nyomon követés akkor tudja a legnagyobb értéket adni, ha az ellátási lánc szereplőinél biztosítjuk az adatbevitel pontosságát és az adatok valódiságát. Ezt ma már igen széles körű műszaki, technológiai megoldásokkal el lehet érni, és léteznek a magyar piacon is ezzel foglalkozó cégek. A több és pontosabb adat révén a folyamatokba automatikus döntések építhetők be (pl. áruátvételkor, pénzügyi elszámoláskor, raktári mozgatáskor), így ugyanazt a feladatot esetleg kevesebb emberi beavatkozással is el lehet látni” – tette hozzá Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.
Azok a vállalatok és értékláncok, melyek fejlett nyomon követési megoldással rendelkeznek, nem csupán versenyelőnyhöz jutnak, de a fogyasztókkal is szorosabb kapcsolatot képesek kialakítani.Transzparens és megbízható nyomon követés megteremtésére elsősorban olyan összetett ellátási láncok esetén van szükség, ahol a minőség- és eredetbiztosítás nem megoldott, vagy alacsony fokú a szereplők közötti bizalom. A gazdák számára hozzáadott értéket jelent többek között a megnövekedett marketingérték és árérvényesítő képesség, a megalapozott döntéshozatal, valamint a folyamatoptimalizáció és hatékonyságnövelés lehetősége. A fogyasztói oldalon az áttekinthető információk, valamint a megbízható és pontos adatok nyomán (minőségbiztosítás) előtérbe kerülhet a tudatos vásárlás, növekedhet a fogyasztói bizalom, elkötelezettség és elégedettség.
