Akik átélték a 2009-es válságot, azoknak feltűnhetett, hogy a héten bevezetett két adó egyike, a járványügyi kiskereskedelmi különadó, kísértetiesen hasonlít a 2010-ben egyszer már bevezetett bolti kiskereskedelmi különadóra. Van benne azonban egy csavar. Az adót ugyanis nemcsak a hagyományos magyar áruházláncoknak kell fizetniük, hanem a külföldi internetes kereskedő társaságoknak is. Legalábbis erre lehet következtetni a kormányrendelet szövegéből, amely a „nem fióktelep” útján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet is adóztatja, ha a terméket Magyarországon adják át a vevőnek.

„Úgy tűnik tehát, hogy a magyar pénzügyi kormányzat a járványhelyzet alatt egy csapásra megoldotta azt a sokakat régóta foglalkoztató kérdést, hogy vajon miként lehet vagy érdemes megadóztatni az olyan külföldi e-kereskedőket mint amilyen például az Amazon, vagy mondjuk a kínai Alibaba.” – mondta dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi iroda partnere.

Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezen az árbevételen milyen arányban osztoznak a „nagyok” – márpedig, mivel az új különadó sávosan progresszív, nem mindegy, hogy mondjuk az Amazon 1 milliárd vagy 100 milliárd forint erejéig részesedik-e a magyar piacból. Márpedig abból kiindulva, hogy az Amazon Egyesült Államokon kívüli forgalma 2019-ben 74,7 milliárd dollár volt, amelyből néhány tizedszázalékkal itthoni vásárlók is részesedtek, ez komoly adóbevételt tud a magyar államkasszának is jelenteni.

A legérdekesebb kérdés, hogy ezt az adót miként fogják befizettetni a külföldi kereskedőkkel? „Nos, a magyar adóhatóságnak van valamilyen szintű rálátása erre a piacra, hiszen a jelentősebb volumenben távértékesítést végzőknek – elvileg – be kell fizetniük a magyar áfát. Ebből pedig az árbevétel is könnyedén meghatározható. Más kérdés, hogy mit szólnak majd azok a külföldi kereskedők, akik hirtelen az áfa fizetési kötelezettségük mellé a magyar különadóról is csekket kapnak.” – mondta az ügyvéd.