Az elmúlt 10 évben több tanulmány is kimutatta, hogy a klinikai vizsgálatok jelentős összeggel járulnak hozzá az országok nemzeti össztermékéhez. A nemzetgazdaság bevételéhez történő – mérhető – hozzájáruláson túlmenően, az elvégzett klinikai vizsgálatok számos egyéb hasznot hoznak általánosságban az országnak, különösen az egészségügynek (így például a munkaerő megtartása, a gyógyszerkiváltás, a dokumentációs fegyelem javítása, továbbá az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók számára a publikációs lehetőségek biztosítása területén).
A gyógyszeripari K+F komoly részesedést képvisel Magyarország innovációs költségvetésében: négyszer annyit költ kutatásfejlesztésre ez az ágazat, mint az IT szektor, és háromszor annyit, mint a vezető exportágazat, az autóipar.
Magyarországon évente mintegy húszezer beteg vesz részt klinikai vizsgálatokban, esélyt kapva ezáltal a gyógyulásra; gyakran olyan betegségek esetén is, amelyek vonatkozásában adott esetben nem áll rendelkezésre forgalomba hozatalra engedélyezett, széles körben bizonyítottan hatékony kezelési lehetőség. A klinikai vizsgálat során nemcsak a betegek részvétele önkéntes és a vizitek is ingyenesek, hanem a vizsgálati készítményeket is térítésmentesen kapják a résztvevők. A klinikai gyógyszer-vizsgálattal összefüggő orvosi kezelés is térítésmentes. Sőt, meghatározott mértékig a résztvevők igazolható költségeit pl. útiköltséget is megtérítik egyes vizsgálatszervezők – hívta fel a figyelmet a Jahnsen kutatással foglalkozó gyógyszeripari vállalata, amely tavaly Magyarországon 150 vizsgálati helyszínen végzett klinikai vizsgálatokat. Ezekben a vizsgálatokban 420 beteget kezeltek vizsgálati készítménnyel, amelyhez hozzáadható a szerződéses partnereken keresztül futó vizsgálatokban kezelt betegek száma.
