Reed Hastings az amerikai Békehadtest tagjaként éveken át matematikát tanított Szváziföldön. Hazatérve, 20 éve banki hitelből alapította meg DVD-kölcsönző cégét, a Netflixet. Az új cégnek nem adtak esélyt a zsúfolt piacon, de tévedtek: a vállalat immár a világpiacon is meghatározó szereplő, tulajdonosa milliárdos. De mi a cég titka, hogyan jutott el ilyen messzire?
A tanult matematikus-informatikus 36 éves volt, amikor új módszerrel indította el vállalkozását. Az ügyfél az interneten rendelhette meg a DVD-ket, havi 20 dolláros előfizetési díjért. A felvételeket másnap kézbesítette a posta, de újakat a címzett csak akkor rendelhetett, ha már a küldeménnyel érkezett borítékban visszaküldte az első szállítmányt. Aki szinte naponta akart új filmet látni, így nagyon olcsón, akár felvételenként fél dollárért megtehette, míg a kölcsönzőben filmenként négy dollárt kértek...
A Netflix 10 000 filmmel kezdte, 2004-re már 40 000-et kínált 2,5 millió ügyfelének, két évvel később a cég 40 amerikai központjából óránként 5000 szállítmányt indítanak útnak, és a számítógépes rendszer példátlanul megbízható: ha az ügyfél véletlenül a saját DVD-jét küldi vissza a kölcsönzött helyett, azt felismeri, és haladéktalanul visszajuttatja.
Hastings nagy ötlete volt az is, hogy ügyfelei kommentálhatják, csillagokkal értékelhetik a filmeket. A rendszer ebből pontosan látja, melyek iránt nagyobb vagy kisebb az érdeklődés, ráadásul így sikerül újabb vásárlói rétegeket elérni. Amikor például a művészfilmek híveinek kölcsönzéseit mérték (ahol a kínálat korlátozott), kiderült, hogy újra milyen keresettek lettek a hetvenes évek filmművészetének kiemelkedő alkotásai, így ezek választékának bővítésével, kölcsönzésével növekedett tovább a forgalom.
Reed Hastings ugyanakkor már a 2000-es évek elején felismerte, hogy a következőkben a közönség többsége az internetről letöltött filmek felé fog fordulni, s 2007-ben elindította ezt a szolgáltatását is. Szerény, ezer filmből álló ajánlattal, mert Hollywood csak öt évnél régebbi filmek sugárzását engedte a világhálón. Kezdetben 1 dollárba került egy órányi film, aki havi 18 dollárt fizetett, kölcsönözhette a DVD-ket, és hozzá 18 órányi filmet tölthetett le. Ám már egy évvel később jön az átütő siker az egységárral:
a vevő havi 9 dollárért mindenhez hozzájut, ami a neten van,vagy 10 000 film és tv-sorozat epizódjai között válogathat, miközben a vetélytársak, az Amazon és a Blockbuster, 2–4 dollárt kérnek egyetlen filmért.
A fejlődésre jellemző számok: 2009 végén a Netflixnek 20 millió amerikai DVD-előfizetője volt, míg a netes szolgáltatására csak fele annyian fizettek elő, két évvel később viszont ez az arány megfordult, az internetes szolgáltatást 22 millióan
Míg nyolc éve a Netflix kínálatában 80:20 százalék volt az arány a filmek és a tv-sorozatok között, ez napjainkra 60:40 százalékra változott – a tv javára.
A cég az elmúlt években kiterjesztette szolgáltatásait Közép-Kelet-Európára is, míg amerikai sikere példátlan:
az Egyesült Államok internetes adatforgalmának negyedét a Netflix teszi ki,amely immár saját produkcióit is kínálja, a világ 190 országában. A cég részvényeinek árfolyama 2011 óta a többszörösére nőtt, a Békehadtest egykori tanára az Államok leggazdagabb embereinek egyike.