Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekord mértékben, 29%-ról 57%-ra nőtt. Azonban nincs minden veszve, a válaszadók 42%-a ugyanis továbbra is bízik a gazdasági kilátások javulásában, bár ez a 2018-as 57%-hoz képest jelentős csökkenés.
Összességében elmondható, hogy a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat.
A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63%-ról 37%-ra esett vissza vélhetően a fiskális ösztönzők elmaradása és a kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt.A Közel-Keleten is jelentősen, 52%-ról 28%-ra apadt a bizalom, a regionális gazdasági bizonytalanság növekedése miatt.
Az Egyesült Államok a válaszadók 27%-a szerint ha szűken is, de tartja pozícióját mint a növekedés
A második legvonzóbb piac, Kína népszerűsége is csökkent, a 2018-as 33%-ról 24%-ra. Idén összességében India a lista favoritja, nemrég a leggyorsabban növekvő nagy gazdaságként túlszárnyalta Kínát.
„A vezérigazgatók globális gazdaságról alkotott véleménye tükrözi a főbb gazdasági kilátásokat, amelyek 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” - mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója.
A globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalom rövid távon csökkenti a vezérigazgatók saját cégük kilátásaiba vetett bizalmát. A vezérigazgatók 35%-a „nagyon bizakodó” saját cége növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, ami a tavaly mért 42%-hoz képest csökkenést mutat.
Kínában a bizalom a 2018-as 40%-ról idén 35%-ra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek, az USA-
Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktus következtében a kínai vezérigazgatók diverzifikálták a növekedési piacaikat, és a 2018-ban mért 59%-hoz képest csak 17%-uk választotta az USA-t.
A növekedés szempontjából lefontosabb öt ország között van még Németország, a korábbi 20% helyett 13%-kal; India, a korábbi 9% helyett 8%-kal; valamint az Egyesült Királyság, a korábbi 15% helyett 8%-kal.
„Az amerikai piactól való elfordulás és a kínai befektetések más országokba történő átcsoportosítása az Egyesült Államok és Kína közötti jelenlegi kereskedelmi vitával kapcsolatos bizonytalanságra adott válasz” – tette hozzá Moritz.
A növekedést leginkább veszélyeztető tíz tényező listáján a terrorizmust, az éghajlatváltozást és a növekvő adóterheket a kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus váltotta fel.
A kereskedelmi konfliktusoktól „nagyon tartó” cégvezetők 88%-a kifejezetten aggódik a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi problémák miatt. Az egyesült államokbeli vezérigazgatók 98%-a, valamint a kínai vezérigazgatók 90%-a fogalmazott meg ilyen aggályokat.
A kereskedelmi konfliktusoktól nagyon tartó kínai cégvezetők többsége arról számolt be, hogy cége korrekciós intézkedéseket tervez: 62%-uk módosítja ellátási lánc- és beszerzési stratégiáját, 58%-uk pedig más területekre összpontosítja növekedési stratégiáját.
