Ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége a bankszektornak (555 milliárd Ft) , az energiacégeknek (MOL (550 milliárd Ft) és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd Ft)) és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd Ft) volt. Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd Ft extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb. Várhatóan ezt követően is fennmaradnak az adók (mértékük talán csökken). A három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalékok lesznek. Más ágazatokon belül szintén magas lesz ezen adók súlya, a biztosítási ágazaton belül 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergia ágazaton belül pedig 71 százalék lesz az extraprofit adó aránya az adózott eredményhez képest.
Az adózott eredmény és az extraprofit-adó nagysága ágazatonként, 2021 (milliárd Ft)
Forrás: NAV, portfolio.hu adatai alapján GKI számítás
Bár az arányok alapján akár elviselhetők is lehetnének az elvonások, de mégsem azok! Ennek oka, hogy a bevételt adóztatja, s nem a nyereséget, így nincs tekintettel a költségek változására. A bankok esetében ugyanis a várható gazdasági nehézségek (pl. a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje, a külföldön elszenvedett veszteségek stb.) miatt jelentős céltartalékolás várható, amely jelentősen mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket. A biztosítások esetében a vagyonbiztosítások mellett az életbiztosítások is érintettek lesznek, miközben nem csak a bevételek emelkednek az inflációval, de a kiadások is (pl. kárkifizetések az ingatlanok, autók stb. után). A telekom szektorban a gyenge forint és az építés drágulása miatt a beruházási költségek emelkednek drasztikusan, pedig ebben az ágazatban nagy a beruházási igény. Az energiaszektoron belül a MOL helyzete nehezen becsülhető, mivel az üzemanyagárak befagyasztása Magyarországon idén és jövőre is fennmarad, ami veszteséget okoz. Ezt fejeli meg a horvát és a szlovák ársapka miatti nyereségcsökkenés. (Külön kérdés, hogy a MOL osztalékából élő oktatási intézmények mennyi pótlólagos állami támogatásra lesznek rászorulva.) A bioenergián belül viszont problémát okoz, hogy a kukorica árának és az energia költségek növekedése miatt jelentős kiadástöbblet lesz. A kiskereskedelemben a bérek gyors emelkedése, a beszállítók áremelései és az energia kiadások extrém növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.Mindezek miatt aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra. Az egyszerűen áthárítható adók összege 475 milliárd Ft-ot tesz ki becslésünk szerint (az energia adók az ár sapka miatt nem lesznek közvetlenül átháríthatók), az olyan ágazatokkal együtt, mint pl.: gyógyszerforgalmazók és a légitársaságok. A 2022-re 29 ezer milliárd Ft-ra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható (idén és/vagy jövőre), csupán az extraprofit adó miatt.
Ezzel a hazai „intervenciós gazdaságpolitika” az inflációt gerjeszti továbbra is. A látszatra erőskezű kormányzás a gazdasági törvényszerűségekkel való szembemenetel miatt nemhogy erősíti, hanem sokkal inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a nemzetgazdaság egyéb szereplőit. (GKI)
