Nem várható az ingatlanpiaci buborék hirtelen kidurranása, sőt, sokak szerint lufiról nem is beszélhetünk. Az adatokból úgy tűnik, az árak sok helyen már tetőzhetnek a következő egy évben. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint az elmúlt évben 16 százalékkal nőtt az eladott ingatlanok átlagára Magyarországon – hangzott el az OTP Ingatlanpont évindító sajtótájékoztatóján. A korábbi évvel összehasonlítva nőtt a tranzakciószám, megközelíthette a 165 ezret, amely bár tizenegy éves csúcsnak számít, a 2008 előtti évek szintjét továbbra sem érte el. Az átadott új építésű lakások száma is nőtt, tavaly meghaladhatta a 20 ezret, s idén még nagyobb átadási hullám várható.

Az élénken pezsgő piacon jellemzően mindent el lehetett adni jó áron, de a tendencia most megfordulni látszik: nem mindenki akar megbarátkozni a négyzetméterenkénti esetenként egymillió forintos árakkal. „Tapasztalataink szerint egyre több eladó – érezve az ingatlanboom hatását – reméli, hogy napok alatt, magas áron értékesítheti lakását – jelentette ki dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője. – Mind a vevők, mind az eladók akkor járhatnak a legjobban, ha tapasztalt ingatlanszakértőhöz fordulnak, aki segít meghatározni az ingatlan reális piaci értékét, így segítve a gyors eladást, másrészt képes megóvni ügyfeleit az irreális vételáraktól.”

Kép: Pixabay

Nem tudni, mi volt az emelkedés mögött

Megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy az elmúlt évek jelentős áremelkedésében mi játszott nagyobb szerepet: az alacsony bázis, a különböző állami – építkezést, lakásvásárlást ösztönző – intézkedések vagy a befektetők nagyarányú megjelenése. Valószínűleg mindezek együttes hatása jelentősen befolyásolta az árakat.

Ami biztos, hogy a kiadási célból jól megválasztott ingatlanok esetében még ma is 4–6 százalékos tiszta bérleti hozamot lehet elérni. Épp ezért a főváros frekventált területein a befektetési céllal vásárlók aránya megközelítheti akár az 50 százalékot is. A vidéki településeken pedig nagy átlagban minden harmadik vevő tekint befektetésként az ingatlanára. Ez a tendencia továbbra sem kedvez a magánvásárlóknak, aminek hatására a fővárosban egyre inkább a külsőbb, olcsóbb területeken kezdett el dinamikusan növekedni a tranzakciók száma. Ezzel párhuzamosan természetesen az átlagárak is felfelé kúsznak.

„Idén a belső kerületekben az eddigieknél is erősebben dominálhatnak majd a befektetők, míg a külsőkben a saját célra vásárlók lesznek még mindig többségben.  Ugyan az adatok azt mutatják, hogy az idei év is az ingatlanpiac éve lesz, a szakértők azonban egyre óvatosabbak: nem tart örökké az árnövekedés – jelentette ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – Ugyanakkor áresés vagy akár csak általános csökkenés sem vetíthető előre még belátható időn belül” – tette hozzá.

Ami jó vétel, az hipp-hopp elmegy

A jó vételnek számító ingatlanokat szinte azonnal elkapkodják, ezért különösen fontos, hogy a vásárlók pontosan tudják, mekkora keretből is gazdálkodhatnak, hogyan fogják finanszírozni a megvásárolni kívánt ingatlant. Ha valaki vevőként nem térképezte fel kellő alapossággal a lehetőségeit, könnyen hoppon maradhat: mire az ajánlattételhez érne, már eladták másnak a lakást.

„Kiemelkedő jelentősége van tehát az integrált szolgáltatásoknak: sokkal egyszerűbb és biztonságosabb olyan ingatlanközvetítő közreműködésével lakást vásárolni, aki egyben a finanszírozásban, állami támogatásokban is tud segíteni – mondja Köntös Péter, az OTP Pénzügyi Pont vezérigazgatója. – Látványos változás tapasztalható a lakáshitel-felvételeknél: míg korábban átlagosan minden harmadik vásárló igényelt hitelt, ma már inkább minden második vevő vesz fel kölcsönt.” Az ügyféligények minél magasabb szinten, egy ponton történő kiszolgálása érdekében a két vállalat továbberősítette együttműködését, mind állami támogatást, mind lakásbiztosítást lehet igényelni az OTP Ingatlanpont irodáiban is.