A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg.
Amikor tavaly nyár elején a kormány összeállította az idei költségvetést, még bőven 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel számolt 2020-ra. Az ennek jegyében összeállított költségvetésbe így egy olyan előirányzat is bekerült, amelyre csak bizonyos esetekben van lehetőség a törvény értelmében. Nyugdíjprémiumot a kormány ugyanis csak abban az évben fizet a legidősebbeknek, ha a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot.
Idén tavasszal azonban megjelent a koronavírus-járvány, mely akkor még beláthatatlannak tűnő gazdasági károkhoz vezetett. A korábban várt növekedési remények hamar elporladtak, és ma már az 5 százalékos recessziós várakozás tekinthető reálisnak a 4 százalékos növekedés helyett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíjprémium kifizetésében nem reménykedhetnek a nyugdíjasok, az idei költségvetésbe eredetileg erre a célra betervezett 20 milliárd forint is más célokat szolgálhat. Legalábbis elméletben. A csütörtöki Kormányinfón próbáltunk meg utánajárni annak, milyen más célokra csoportosíthatják át ezt az összeget, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban már nincs mit átcsoportosítani.
"Nem kell semmit átcsoportosítani, mert minden a gazdaságvédelmi alapban van, ott pedig a pénz nemhogy túl sok lenne, de már nem is áll rendelkezésre. Forráshiánya van a költségvetésnek, ami magától értetődő az idei évben, amikor a 4 százalékos növekedés helyett 5 százalékos recesszió lesz az év egészében."Vagyis a kormány a gazdaságvédelmi alap létrehozásakor többek között a nyugdíjprémiumra szánt összeget is átcsatornázta az alapba. Így ma már nehezen meghatározható, pontosan mit fedezett a 20 milliárd forint. Alig fél év leforgása alatt azonban a gazdaságvédelmi alap teljesen kiürült, olyannyira, hogy Gulyás Gergely tájékoztatása szerint már tartalékai sincsenek, az teljesen kifogyott a védekezés során.
Mindebben a legérdekesebb az, hogy több esetben olyan célokra költött a kormány a gazdaságvédelmi alapból még a tavaszi veszélyhelyzet idején is, amelyek nem illeszkedtek a járványhelyzethez, annak indokoltsága nehezen alátámasztható. Például - mint arról az Mfor.hu is beszámolt - egyáltalán nem halaszthatatlan, sporttal összefüggő kiadásokra is milliárdos összegek jutottak a járvány negatív hatásainak ellensúlyozására létrehozott alapból.
Korábbi összesítésünk alapján csak a veszélyhelyzet idején összesen 51,5 milliárd forintot fordított a kormány valamilyen sporttal összefüggő kiadásra, ennek kicsit több mint ötöde, 11 milliárd forint csak ebből a gazdaságvédelmi alapból került átcsoportosításra. De hasonlóan vitatható a Budapest-Belgrád vasútvonalra a veszélyhelyzet idején elköltött 82 milliárd forint. Bár a járvány okozta gazdasági válság miatt a projekt megvalósulása a kormány szerint fokozottabban indokolt, ennek ugyanis jelentős szerepe lehet a gazdaság újraindításában és munkahelyek teremtésében.