A labdarúgás mellett elsősorban a jelentős nemzetközi versenyek a sportturizmus fő mozgatórugói, mely utóbbiak révén Budapest is rengeteget profitálhat ebből a szegmensből.
Alapvetően két fő, egymástól eltérő mechanizmusú és bonyolultságú sportturisztikai ágazatról beszélhetünk: az egyik a sportolók, résztvevők, versenyzők és edzőtáborok, a másik pedig a szurkolók, érdeklődők (valamint a családtagok) kiszolgálását célozza. A BDO elemzése ez utóbbi ággal foglalkozik.
A sportturizmus jelenleg mintegy 1,5 milliárd eurós turisztikai szegmens, és a Technavio londoni székhelyű piackutató cég előrejelzése szerint ez az összeg 2021-re a négyszeresére is emelkedhet.
Nagy pénz, nagy foci
A sportturizmus leginkább reflektorfényben lévő és legtöbb nézőt - ezáltal pedig a legtöbb utazót – megmozgató szektora a labdarúgás. A Russian Tourism Agency becslése szerint a nyári oroszországi focivébén közel 5 millió turista (ebből közel 3 millió orosz állampolgár) mozgott az országban, rövidebb-hosszabb ideig a mérkőzés színhelyén maradva. Ennek az 5 millió látogatónak ugyanakkor mintegy fele Moszkvában fordult meg, mivel a legtöbb mérkőzést ott rendezték.
A focin belül a világbajnokságokéhoz hasonló reflektorfényben vannak az Európa bajnokságok, mellettük éven belül jelentős érdeklődést és mozgást produkálnak a jelentős nemzeti bajnokságok (olasz, német, angol, spanyol) és a Bajnokok Ligája meccsei is.
Cardiffban a 2017-es Bajnokok Ligája döntője több mint 300 ezer turistát vonzott a városba: csak a döntő és az aköré szervezett események 53 millió euró bevételt hoztak a városnak (melynek 22-százaléka a város éttermeiben és bárjaiban, 7 százaléka pedig a múzeumokban csapódott le). Kijevben ez év nyarán ez az összeg jóval kevesebb volt – „csupán” mintegy 70. ezer turista érkezett, de az előzetes számok alapján a látogatók mindegyike körülbelül 150 eurót költött a szállás és belépőjegyen felül, ami szintén 10 millió euró feletti összeget tesz ki.
A sportturista csaknem másfélszer annyit költ
A Premier League-et tekintve Angliában az összesített látogatószám évente szintén az egymilliót közelíti: a manchesteri Old Trafford például évente 100 ezer sportturistának, míg a liverpooli Anfield körülbelül 90 ezer ilyen látogatónak ad élményt. Az angliai becslések szerint míg a „normál” turista költése 800 euró körül mozog, a sportturisták esetében ez a szám 43 százalékkal magasabb, eléri az 1 150 eurót.
Budapest is sokat profitálhat a növekedésből
A csapatok mellett azok a városok profitálnak jelentős mértékben, amelyekben turisztikai potenciál is van, a meccslátogató ugyanis hajlandó összekötni a kellemeset a hasznossal. Egy ilyen piacban, ha hosszútávon képes kitermelni vonzó sportterméket (azaz erős, nemzetközi mezőnyben is jegyzett csapatot), Budapest is részesedéshez juthat és újabb, jelentős költési potenciállal rendelkező szegmenst célozhat meg.
Budapest elsősorban a különböző nemzetközi versenyek – 2017-es FINA VB, 2018-as birkózó VB vagy a 2019-es Maccabi Játékok– házigazdájaként építheti turisztikai imagét és brandjét, egyre jelentősebb bevételt generálva a szurkolók világszerte gyorsan élénkülő utazási kedvéből – magyarázta Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel és ingatlan tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.
Ehhez az alapot azok a jelentős infrastrukturális beruházások jelenthetik, mint pl. az épülő Puskás Stadion, mely 80 ezer körüli befogadóképességével nemcsak a 2020-as foci EB, hanem például egy Európa Liga vagy Bajnokok Ligája mérkőzés megrendezésére is alkalmas lesz, vagy az olyan tervben lévő létesítmények, mint a Velodrome vagy a november 8-án bejelentett 20 ezer nézőt befogadó kézilabdacsarnok. Ilyen létesítmények birtokában ugyanis a rendezési esélyek exponenciálisan nőnek fővárosunk számára – a rendezvények elnyerése és megrendezése esetén pedig külföldi (és belföldi) vendégforgalom, addicionális költés, reklámérték és nem utolsósorban foglalkoztatás és adóbevételek generálódnak.
