Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését.

Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.

Az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt és a jövőben a tulajdonos a földdel és a rajta álló felépítménnyel egymástól függetlenül, szabadon rendelkezhet. Az épület tulajdonjoga továbbra is alapvetően a földtulajdonost illeti meg, aki jövő márciustól dönthet úgy, hogy a földet és a rajta álló, vagy tervezett épületet önálló helyrajzi szám alatt jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, hogy azok külön-külön is forgalomképesek legyenek. Ez a megoldás nem idegen a nemzetközi gyakorlatban és új teret nyithat a hazai ingatlanfejlesztések előtt is – emeli ki a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.