A demográfiai változások hatalmas jövedelemkieséshez vezetnek a fejlett országokban a Bertelsmann Alapítvány szerint. Ezt a hatást azonban csökkenthetik az automatizálásba és a digitalizálásba történő beruházások. De az idősebb munkaerő továbbképzésére és egészségének megőrzésére is nagyobb gondot kellene fordítani.

Az új kormány alakulása óta többször elhangzott, hogy demográfiai fókuszú kormányzás várható. A politika középpontjában a gyerekvállalás ösztönzése, a népességfogyás megállítása lesz. A probléma valóban égető: Magyarországon a világon egyik leggyorsabb a népesség természetes fogyása, termékenységi rátánk (vagyis az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma) 1,4, ami aligha lesz képes arra, hogy kompenzálja a társadalom elöregedését.

A magyar idősek 31 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, a családját mégis a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja valamilyen módon – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az országos reprezentatív kutatás szerint az 50 felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét költik rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre, miközben szabadidős tevékenységre mindössze kilenc, megtakarításra pedig csupán bevételeik két százalékát fordítják. Készpénzben és takarékszámlán is sokan tartják félretett pénzüket, de a legnépszerűbb pénzügyi eszköz az életbiztosítás.

Az Ipsos kutatása kimutatta, mennyire tévesen gondolkodik a felmérésben résztvevő 40 ország lakossága a társadalmat érintő kulcskérdésekről és a népességről. A vagyoneloszlás egyenlőbb, mint gondolnák, a lakosság toleránsabb és a muszlimok sincsenek annyian, mint hisszük.

Néhány évtizeden belül a főváros és a fejlettebb régiók lakossága termeli majd meg a nyugdíjak legnagyobb részét, a periféria elnéptelenedése miatt. A népességen belül ráadásul folyamatosan csökken az aktív keresők aránya, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások mennyisége nem nő elég gyorsan.

Ötven év múlva fele annyi aktív korú jut majd egy nyugdíjasra Magyarországon, a nyugdíj megtakarítások szintje mégis elmarad az európai átlagtól. Az elöregedés komoly kihívást jelent az állami nyugdíjrendszerek számára: az öngondoskodás kínál kiutat a helyzetből, ám ezek tudatos pénzügyi döntéseket követelnek meg az emberektől – hangzott el a World Pension Summit 2015 rendezvényen.

Miután a fejlett országokat öregedő társadalmak jellemzik, a gazdasági növekedés fenntartása érdekében kiemelkedően fontos, hogy ezek a gazdaságok jobban kihasználják az idősebb munkavállalókban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket – derül ki a PwC tanulmányából.