A PwC tanulmánya szerint, ha az egyes országok követik az idősebb generáció foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult legjobb gyakorlatokat, dollármilliárdokkal növelhetik az államkincstár bevételeit. A nemrégiben készített „Golden Age Index” több mutató – például a foglalkoztatottság, a keresetek és a képzettség – súlyozott átlagán alapul.
„Miután a fejlett gazdaságokat öregedő társadalmak jellemzik, a gazdasági növekedés, illetve a nyugdíjak és az egészségügy szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy ezek az országok jobban kihasználják az idősebb munkaerőben rejlő potenciált. Az újonnan létrehozott „Golden Age” mutatónk arra világít rá, hogy mely országoknak sikerült ezt megvalósítani. Ilyenek a skandináv országok, Új-Zéland vagy például Izrael. Az Egyesült Királyság közepesen, az eurózóna többsége viszont átlagon alul teljesít. Szlovákia, Görögország, Lengyelország, valamint Magyarország pedig csak a sereghajtók között van. Becslésünk szerint az Egyesült Királyság például hosszútávon közel 5%-kal növelhetné GDP-jét, ha követné a legjobban teljesítő országok – például Svédország – üzleti gyakorlatát. A rosszabbul szereplő országok esetén pedig mindez még nagyobb növekedést idézhetne elő” – nyilatkozta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.
A PwC mutatója alapján a kormányok fontolóra vehetnék az állami nyugdíjrendszer további reformját, a későbbi nyugdíjba menetel ösztönzését és további anyagi ösztönzők bevezetését az idősebb munkaerő marasztalása vagy munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése érdekében.
„A vállalatok és a kormány gyakran mellőzik ezt a munkavállalói réteget, ugyanakkor felmérésünk alapján nagy gazdasági haszonnal járhatna, ha ezeket a munkavállalókat sikerülne megfelelően képezni és motiválni a további munkavállalásra. Az idősebbek foglalkoztatása után igényelhető adókedvezmények, a továbbfoglalkoztatás többletköltségeinek nagyobb mértékű támogatása – például a digitális készségek elsajátítására irányuló továbbképzések és betanítás –, valamint az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályok szigorúbb betartatása javíthatná az 55 év felettiek munkaerő-piaci helyzetét.” – mondta Bencze Róbert.
„A vállalatoknak el kellene gondolkodniuk, hogyan hasznosíthatnák legjobban az idős munkavállalók tudását és tapasztalatát. A nagyobb rugalmasság, a munkakör átalakítása, a szakértői karrierutak kiemelése vagy a munkakör bővítése segíthetne az idősebb generáció munkaerő-piaci megtartásában. A képzésnek, az előléptetésnek és a teljesítménymenedzsmentnek nem szabadna 50 éves kor felett véget vetni. Jobban ki kellene használni a vállalatokon belüli életkorkülönbségből fakadó előnyöket, amely a különböző generációk közös munkájából ered. Az aktív életszakasznak nem muszáj a nyugdíjba vonulással véget érnie: a részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok is fontos szerepet tölthetnek be” – foglalta össze Bencze Róbert a PwC felmérésének Magyarországra is adaptálható következtetéseit.
