Sok kicsi sokra megy.

A vállalatok és magánszemélyek számára leginkább a bonyolult jogi szabályozás és az adózási ösztönzők hiánya jelent akadályt az adakozás során.

A Zöldek és a „sárgamellényesek“ azzal vádolják a Notre Dame újjáépítésére százmilliókat felajánló szupergazdagokat: reklám-akcióról van szó, helyette inkább fizetnék adóikat.

A magyar vállalatok csaknem kétharmada támogat civilszervezeteket, kifejezetten pénzadományt 45%-uk ad – derült ki a Human Dialog és az Emocionális Marketing idei kutatási projektje bemutatóján szerdán. A reprezentatív, 500 cég döntéshozóinak megkérdezésével készült felmérés érdekes következtetése, hogy a cégek önzetlenül jótékonykodnak, nem várnak ellentételezést, de szeretnek biztosra menni abban a tekintetben, hogy a felajánlásuk ténylegesen jó ügyet szolgált.

A meghirdetett állásra jelentkező személyek önéletrajza bővelkedik személyes adatokban. A felvett munkatársakról is számos adattal rendelkeznek a munkaadó cégek. És akkor még szó sincs a térfigyelő kamerákról és GPS-ekről. Hogyan kell kezelni ezeket az adatokat a GDPR elvei szerint?

Vitát váltott ki Spanyolországban a Zara divatmárka alapítójának 320 millió eurós (99 milliárd forintos) adománya, amellyel a rák elleni küzdelmet támogatja az állami egészségügyi intézményekben. Az egyik párt "egy milliomos alamizsnájának" nevezte a felajánlást.

A Szilícium-völgy hatalmasságai az innovációtól remélik a globális éhínség és a szegénység megoldását. Az adakozás hatását és hatékonyságát is mérik. Mintha egy cég üzletvitelét szemlélnék. Új utakon az adakozás művészete. Hogy sikerült-e segíteni a rászorulókon, azt nyálmintákból is mérik!