Előbb-utóbb elkezd számolni a munkaadó. Egy munkahely fenntartási költsége Budapesten - négyzetméter-bérleti díj, közös költségek, fűtés-hűtés, világítás, telefon, a kommunális helyiségek bérleti díja -, szerényen számolva is, évi 800 ezer-1 millió forint között vagy a felett van. Jó volna megspórolni ebből valamennyit.

A munkavállaló is számol. A nap jelentős részét az utakon való araszolgatással tölti el. A „közlöködés”, a munkahelyi ebéd, a ruházkodás mind olyan költség, amit esetleg meg lehetne takarítani, vagy legalábbis csökkenteni lehetne.

Számolgat a környezetvédő is. Ha a lakosság jelentős része nem kelne reggel-délután útra autón, buszon, villamoson, komoly környezetszennyezéstől, füsttől-gáztól menekülnének meg a városok, a megtakarított üzemanyagról nem is szólva.

Az első lépést a megoldás felé a kilencvenes évek elején az Andersen Consulting cég tette. Felismerve, hogy a munkatársaknak mintegy harmada tartózkodik egyszerre bent a munkahelyén, a többiek az ügyfeleknél vannak, bevezette az osztott munkahely rendszerét. Nincsenek „személyhez kötött” íróasztalok: a munkatárs bejön, keres egy szabad asztalt, kis szekrénykéjéből kiveszi CD-jeit, flopijait, dokumentumait, a laptopját ráköti a szerverre, és dolgozni kezd.

Az elvet a nagy teljesítményű internetkapcsolat lehetősége tette teljessé. Mivel a kommunikációs eszközök segítségével ma már jelentős időveszteség nélkül lehet együtt dolgozni a központi szerverekkel, nincsen akadálya az otthoni vagy mobil munkavégzésnek. Megszületett a távmunka.

A távmunka eredetileg az alkalmazottak tevékenységének egyik formája. Magyarországon azonban a szavak kissé mást jelentenek. Sokszor azt sem tudjuk, hogy a munkahelyünkön a szomszéd asztalnál dolgozó kollégában egy másik munkavállalót tisztelhetünk-e, vagy pedig egy egyéni vállalkozót, esetleg egy bt. beltagját. Még kevésbé tiszta ez a távmunkánál. Pedig egyáltalán nem mindegy, ha belegondolunk, kinek kell a költségeket adó előtt elszámolnia, a munkavédelmi szabályokat betartania, egy esetleges betegség terheit vagy egy baleset következményeit viselnie.

A munkaadóban kérdések merülnek fel. Ha berendezek az alkalmazottamnak egy távmunkahelyet, hogyan lehetek biztos abban, hogy az illető az én gépeimen, infrastruktúrámon nem maszekol-e, esetleg nem dolgozik-e a konkurenciának is? Hogyan biztosíthatom a cégem adatainak védelmét? Hogyan írhatom le az alkalmazott költségeit?

Kételyek merülnek fel a munkavállalóban is. Én itthon gürcölök, azok pedig, akik bent vannak a központban, kényelmesen megkaparintják a jobb munkákat, és megszerzik a jobb állásokat! Nem fogok-e elfásulni az állandó itthon ülésben, nem fog-e hiányozni a „benti” zsivaj, a kávézások, a pletykák, a közös ötletelések? Meghallom-e az új híreket? Nem fogok-e lemaradni szakmailag?

Ezeknek a kérdések nagy részére ma még nincsen válasz. A jogi és a számviteli háttér ismét jócskán lemaradt az élet mögött. Összeállításunkban azonban igyekeztünk összegyűjteni a ma már meglévő és fellelhető tényeket, tapasztalatokat, jogi tanácsokat és lehetőségeket.

Összeállításunk a Piac és Profit ma megjelent 2003. októberi számában!