Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott – írják a szakértők a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapjában. A Rosetta űrszonda COSIMA műszere 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig vizsgálta a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst. A tudósok jelenlegi kutatásukban minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Rosetta kutatói különböző méretű porrészecskéket gyűjtöttek be és elemeztek egy nagyjából kétéves periódus alatt. A több mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres. A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcse elemzését készítették el. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak.
„Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló” – mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja.
„Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik” – mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok, amelyekből hiányzik a víz alkotóelem.
„Természetesen a 67P/Csurjumov–Geraszimenko tartalmaz vizet, mint minden más üstökös is. De mivel az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal” – fejtette ki Hilchenbach.
