A legtöbb egészségügyi alrendszer esetén az állami kiadások jelentik a finanszírozás fő pillérét. A hosszú ápolási idejű ellátásoknak 93 százalékát, a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátásoknak 94,7 százalékát, a klinikai laboratóriumi, diagnosztikai és betegszállítási szolgáltatások 87 százalékát és a prevenció alrendszer teljes költségének 75,3 százalékát az állam fedezte 2023-ban. Ez azt jelzi, hogy a legsúlyosabb, hosszabb idejű tartós kezeléseket igénylő szolgáltatásokhoz a lakosság állami forrásból fér hozzá, amely nem meglepő hiszen ezen szolgáltatásokat ritkán nyújtják magánegészségügyi szolgáltatók. 

Más alrendszereknél azonban jóval nagyobb a háztartások közvetlen szerepvállalása. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök kiadásainak jelentős részét a lakosság saját forrásból fedezi,amely a háztartások kiadásainak jelentős részét teszi ki. Hasonlóan magas a háztartások részesedése a járóbeteg-ellátásban is, ahol az állami hozzájárulás alacsony, így a betegek gyakran közvetlenül fizetnek az ellátásokért. A lakosság főként ezeket a szolgáltatásokat veszi igénybe magánegészségügyi rendszeren keresztül.

A lakossági magánegészségügyi kiadások közel, mint felét a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök teszik ki. Ez az állami gyógyszerkiadások arányának a háromszorosa. A járóbeteg ellátásra a magánkiadások harmada fordítódik, ami magasabb az állami kiadások arányánál (21 százalék). A prevencióra fordított kiadások aránya Magyarországon alacsony, amelyek hosszú távon csökkenthetik a későbbi, költségesebb egészségügyi ellátások szükségességét.