Hogyan alakítsuk át üzleti szemléletünket? - kérdezte Nagy Miklós, a Budapesti Válalkozásfejlesztési Központ (BVK) ügyvezető igazgatója, és meg is próbált felelni rá. A bevezetőben felhítva a figyelmet az EU által nemrég közölt, tervezett közlekedési folyosók térképére, amelynek közép-kelet európai gócpontját Közép-Magyarország képezi. Kiemelt fontossággal bírnak ezek a csatornák, mert az EU-csatlakozás után előrejelzést biztosítanak az infrastrukturális fejlesztések irányára, valamint ezek mentén épülhetnek ki olyan – nem csak - szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások, amelyek nagyszámú munkaerő elhelyezésére és működőtőke vonzására alkalmasak – mondta. Így folytatva: - Az üzleti szemlélet gyökeres megváltoztatására van szükség a hazai és európai piacokon való helytálláshoz. Az általános tendencia azt mutatja, hogy a vállalkozók többsége megijedt a csatlakozás gazdasági következményeitől, ám meg kell érteniük, hogy az állami támogatás – bármilyen formában is jönne - nem jelent megoldást az elmaradt hatékonyság “feltúrbózására”. A közelmúltban elterjedt pályázati rendszer - amihez sok vállalkozó folyamodik - sem jelenthet tartós megoldást egy folyamatos üzletvitelhez.

#img1#

Sokan abba csapdába esnek, hogy a támogatott projektek figyelésével, a pályázási feltételeknek való megfelelés céljából változtatnak üzleti gyakorlatukon, ahelyett, hogy aktív kapcsolatokat teremtenének környezetük más vállalkozóival, kitekintést próbálnának nyerni a külföldi partnerek irányába. Az érdekképviseleti szervek, kamarák segítségére sem lehet túlságosan számítani – szögezte le az előadó - , ugyanis az európai gyakorlathoz képest – ahol már 50-60 éve hatékonyan működnek ezek az intézmények – magyar viszonylatban egy jól érzékelhető zűrzavar van ezen a területen is, úgy a forrás- mint az információelosztás terén. A pályázatokra való jelentkezés bonyodalmas és hosszú feladat, és csak az igazán felkészült szereplők – amelyek a magyar gazdaságban csekély arányban vannak jelen - juthatnak hozzá EU-s támogatásokhoz. A BVK a vállalatfúziós programot javasolta a kormányzatnak, mint egy részleges megoldást az elkövetkezendő periódus nehézségeinek orvoslására. A program abban áll, hogy az állam támogassa az alultőkésített vállalkozások növekedését egyesülések formájában, az így életképesebbé váló gazdasági társaságok számára elérhetőbbek lennének a piacok, és alacsonyabb költséghányaddal jutnának létfontosságú információkhoz. Nagy Miklós hagsúlyozta a – BVK által is ajánlott – konzulensekhez való fordulás fontosságát, akik naprakész információkkal és tanácsokkal szolgálnak az uniós projektekről, pályázatokról.

Hogy írjunk jó pályázatot?

Az uniós pályázatokat gyakorlati oldalukról közelítette meg Semperger Kinga, az Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója. Hogy kell sikeres pályázatot írni? Nem egyszerű feladat. A beküldött anyagnak tökéletesen kell illeszkednie a formai és a tartalmi feltételekhez. A pályázás komplex, alaposan megtervezett folyamat, ami négy fő lépésből - az előzetes áttekintésből, az előkészítésből, a konkrét megírásból és a megvalósításból áll. Nincs olyan pályázat, amelyhez az általánosan elfogadott 25 százalékos önerő ne kellene, ugyanakkor az elnyert támogatás szokás szerint nem haladja meg az igényelt összeg 40-45 százalékát. A pályázásban részt kell venniük szakmai szervezeteknek, önkormányzatoknak is – például infrastrukturális beruházások esetén – sőt egyes pályázatoknál ez a hozzájárulás alapkövetelmény. További előírás, hogy a pályázónak nem lehet 60 napnál hosszabb lejáratú köztartozása, 100 százalékban devizabelföldinek kell lennie, a saját erőről elkülönített bankszámla-kivonatot kell felmutatnia. A kötelező rész 40-50 oldalnyi anyagának tartalmaznia kell a projekt költségvetésének 5-6 évre való tervezését, ezen felül más szóba jöhető hatások – szociális, kulturális – következményeit. Ezen felül a pályázatnak tartalmaznia kell egy mellékletet is, amely referenciákat, szakmai önéletrajzokat, az alapító okiratot, szakvéleményeket, és nem utolsó sorban vizuális ábrákat foglal magába. A felsoroltak közül egyeseket kötelezővé is tehet egy konkrét pályázati feltételrendszer. Célszerű mellékelni a projektet levezető csapat adatait is.

A pályázatok átlagos átfutási ideje egy-két hónap, de egyes uniós pályázatok elbírálása fél évig is eltarthat. Az elnyert pályázat megvalósítása a közel 30 oldalas szerződéskötéssel indul, amely módosítására az igénylő fél részéről nincs lehetőség. Az elnyert összeg felhasználásáról 4-5 hónapig havi jelentést kell készítenie a vállalkozónak, ám ezzel még nem ért véget a szerződésben foglaltakkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége, ugyanis egy szigorú monitoring rendszer figyeli a támogatások célnak megfelelő felhasználását.

A projektek figyelésével, megírásával, és minden irányú tanácsadással és tájékoztatással már sok vállalkozás foglalkozik. Ezek felkeresése mindenképpen ajánlott, mert szakmai hozzáértés nélkül a pályázatok elkészítése reménytelen feladat.

A kicsik esélyei kicsik



A kkv-k versenyképessége, tőkeellátottsága és felzárkózási lehetőségeik az EU küszöbén című előadásában a vitafórum utolsó előadója, Vadász György, a Magyar Iparszövetség általános alelnöke kijelentette, hogy a címben foglaltak mind sötét képet festenek. Rövid történelmi áttekintésével a mindenkori kormányokat bírálta, akik az ígéreteken túl nem sokat tettek és tesznek a vállalatok segítésének érdekében. Az adórendszerben kimutatható ugyan egy 2,5 százalékos adóteher csökkenés, ám ennek nincs érzékelhető hatása a kkv-knál, a tételes egészségügyi hozzájárulás intézményének beszüntetése sem járt nagyobb sikerrel. A jelenlegi kormány felismerte az adóteher csökkentésének fontosságát, de megvalósítására – mint az a költségvetésből kitűnik – nem lesz lehetőség. A forráshoz jutásban is szűkmarkú az állam. Példaként hozta fel a Széchenyi Programot, amely keretében mindössze 5600 vállalkozó kaphatott végleges juttatást, ami országos szinten elenyésző hányad. Az állam által ígért adminisztrációsteher csökkentés helyett inkább egy bonyolító tendencia vélhető fel.

Az eva bevezetése kapcsán Vadász György mulasztással vádolja a kamarákat, amiért a hitetlen vállalkozói köröknek nem adtak pontosabb és átfogóbb felvilágosítást az új adó előnyeiről, inkább fogyatékosságaira koncentráltak, és ezzel rontották népszerűségét. Bizonyított tény, hogy a vállalkozók nem bíznak a politikában, támogatást és segítséget az érdekképviseletek és kamarák nyújthatnának, amelyek reformjára mindenáron szükség van, piaci alapokra kell helyezni működésüket, gyakorlati problémákhoz kell, hogy megoldásokkal, információkkal szolgáljanak. Csak így hidalható át az elkövetkezendő nehéz időszak úgy, hogy kevés vesztessel, és közép és hosszú távon minél több nyertessel lehessen számolni.

Apatini Kornélné előadása

Nagy Sándor és Parragh László előadása

Chikán Attila, Sárközi Tamás, Csaba László előadása

Balázs Péter és Magyari Donát a bevonható forrásokról

Szaló Péter, Lednitzky Péter és Mohácsi Béla a bevonható forrásokról

G. Német GYörgy, Dunai Péter és Plenter jános előadása