A képviselő szerint a prágai vezetésnek háttérbe kellene szorítani belpolitikai csatározásait, hogy el tudja látni a közelgő soros EU-elnökséget. Ellenkező esetben Csehországnak fel kellene kérni az elnökségi sorban utána következő Svédországot, hogy vegye át tőle az elnöki teendőket - véli a politikus. Friedrich figyelmeztetett: a pénzügyi válság miatt az EU nem engedheti meg magának, hogy cselekvésképtelenné váljon.

Utalt Václav Klaus cseh elnök nyilatkozataira, amelyekben azt fejtegette, hogy nem tulajdonít jelentőséget országa január elsején kezdődő soros EU-elnökségének. Ráadásul Mirek Topolánek kormányfő belpolitikai helyzete is megingott azután, hogy konzervatív Polgári Demokratikus Pártja (ODS) vereséget szenvedett a napokban tartott regionális önkormányzati és részleges szenátusi választásokon - emlékeztetett az EP-képviselő. Figyelmeztető szavait saját elmondása szerint "Európa javát szolgáló felhívásnak" szánta Csehországhoz, hivatalos felszólítást az Európai Parlament nem fog közzétenni.

Az elnökségi rend

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam. Az elnökséget viselő állam adja a Tanács, a COREPER, és valamennyi szakbizottság valamint munkacsoport elnökét is, ebben a minőségében dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről.

Azt, hogy melyik tagállam milyen sorrendben töltheti be a soros elnökség pozícióját, a 2007/5/EK határozat fekteti le. Ez alapján a következő években az alábbi sorrendben töltik be a tagállamok ezt a pozíciót:

• 2008: Szlovénia / Franciaország (jelenlegi soros elnök)
• 2009: Csehország / Svédország
• 2010: Spanyolország / Belgium
• 2011: Magyarország / Lengyelország