A 151/2003. számú kormányrendeletben megjelentek szerint a jótállás időtartama a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, a 100 ezer forintot meghaladó, de 250 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, a 250 ezer forint eladási ár felett három év. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a 10 ezer, 100 ezer, valamint a 250 ezer forint környékére eső árak esetében figyelni kell arra is, melyik jótállási időszak kötődik az árcédulára rótt számokhoz.
Az árképzésben bűvös kilences végződésű árak pedig nem csak néhány forint megtakarítást jelenthetnek, hanem a jótállási időszakot is megkurtíthatják.
Az akciós árak számítanak
A jogszabály egyértelmű, az az ár számít a jótállás időtartamában, amennyit a vásárló fizet, azaz bár igaz, hogy egy akcióval némi pénzt nyerhetünk, de bukhatunk is egy évet a kötelező jótállásban.
Garnitúrák, készletek: akkor most szétszedik?
Léteznek olyan termékek, melyeket készletben, garnitúrában, vagy éppen valamilyen tartozékkal együtt kínálnak. Eddig is akadt rá példa, hogy egyes kiegészítőket, például műszaki cikkekből, külön lehetett, vagy éppen kellett megvásárolni. Ez üzletpolitika kérdése, amiben most már a jótállás időtartama is számítani fog.
Előfordulhat, hogy a jövőben az garanciális értékhatárok környékén kínált termékek esetében külön csomagolnak és áraznak is egyes kiegészítőket – fogalmaz a közlemény.
Átadástól ketyeg az óra
A jótállási határidő akkor indul, amikor a fogyasztási cikket átadják a vásárló részére. Ez elsősorban a webáruházi rendeléseket érinti, akkor is, ha házhoz szállítják valamikor a rendelést (szerződéskötést) követően, vagy éppen az átvevőponton veszi át a vásárló a terméket. Ez azt is jelenti, hogy vásárláskor és a termék átvételekor tanácsos ellenőrizni, milyen kezdő jótállási időpont is szerepel a jótállási jegyen. Az időtartam végét sem árt már átvételkor ellenőrizni, bár a hibás kitöltés nem csorbítja a vásárló jogait.
