Étteremre spanyolok, ruhára a görögök költenek legtöbbet
Eltérő képet mutat Európa nyugati és keleti fele a háztartások kiadásainak szerkezetét illetően, ami részben kulturális okokra visszavezethető, de alapvetően befolyásolja a kereskedelembe áramló pénzösszegek mértékét. Míg 2005. évi adatok szerint étteremre és hotelre a spanyolok és a görögök költenek legtöbbet - a háztartások kiadásának e tétel több mint 18 százalékát teszi ki - Litvániában (3,1 százalék) és Romániában (4,3 százalék) ez az arány lényegesen alacsonyabb, de egyelőre a magyar családok költségvetésében is csupán 5 százalék jut éttermi étkezésre és szállásra. (A magyarok ráadásul rendszertelenül esznek és leggyakrabban a barátoknál isznak.) A lakásfenntartás költségei a dánoknál és a svédeknél a legjelentősebb, hiszen ők bevételeik több mint harmadát lakhatásra adják ki. Ruházkodásra legtöbbet - a családi büdzsé mintegy tizedét - a görögök költik, míg például Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon és Romániában e tétel jellemzően csak 3,6-3,7 százalékot képvisel a családi kiadások sorában.
Mindazonáltal az élelmiszerre és élvezeti cikkekre fordított kiadások az Unióhoz később csatlakozó országokban rendre lényegesen magasabbak (Románia: 37,8 százalék, Bulgária, 31,8 százalék), mint az EU15 országaiban. Hazánkban ez az arány a visegrádi országokban jellemző szintnek felel meg - a háztartási kiadások mintegy negyedét fordítjuk élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, míg például a szomszédos Ausztriában e tétel mindössze 13,2 százalékot jelent a családi büdzsében.
Diszkont a nyerő
Hazánkban a kiskereskedelemben évek óta tartó fokozatos koncentráció tovább folytatódott 2007 első félévében, így tovább erősödtek a modern kereskedelmi csatornák. A diszkont csatorna forgalomalapú piaci részesedése kiemelkedő mértékben - 1,4 százalékponttal - emelkedett főként a "kemény" diszkont vonal piacnyerésének köszönhetően. A hipermarketek piacrésze 0,9 százalékponttal 25 százalékra nőtt, azaz e csatorna bonyolítja a teljes kereskedelmi forgalom negyedét. A diszkontok a kiskereskedelmi csatornák versenyében minden más kereskedelmi csatornától vittek el forgalmat, legnagyobb mértékben a láncba szervezett kisboltok forgalmából részesedtek.
A szupermarketek piacrésze annak ellenére csökkent közel fél százalékponttal, hogy az új boltnyitásoknak köszönhetően nőtt a csatorna együttesen számított vásárlói hatóköre. A piacvesztés oka, hogy a háztartások ebben az időszakban mért összköltésének növekedése a csatornában elmaradt a teljes FMCG piacon mérttől, ami főként a ritkább vásárlási alkalmaknak, valamint a vásárlásonkénti kosárérték - ez egy alkalommal eszközölt beszerzések értékének - infláció alatti emelkedésével indokolható.
A c&c csatorna piacrésze csökkenést mutatott 2007 első félévében részben a modern kereskedelmi csatornákkal - főleg a diszkontüzletekkel - szemben elvesztett forgalom következtében.
A kisboltok szerepe tovább csökkent az év első hat hónapjában, a korábbi "láncosodási" tendenciával ellentétben azonban a független kisboltok piaci pozíciója stabil maradt az elmúlt időszakban, míg a láncba szervezett kisboltok szerepe érdekes módon tovább csökkent.
Kisboltba naponta
A napi szinten szükséges friss élelmiszerek beszerzésében továbbra is nagy szerepet játszanak a kisboltok. Ezt támasztja alá a csatornák vásárlási gyakoriság mutatóinak összehasonlítása, miszerint leggyakrabban a kisboltokban vásárolnak a háztartások, legritkábban a c&c üzleteket keresik fel. Az átlagos vásárlásonkénti költés 1725 forint, ami 4,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Legkisebb összeget egy alkalommal átlagosan a független kisboltokban hagynak a vásárlók a kasszánál, legtöbbet pedig a cash&carry üzletekben költenek.
Tovább növekedett a hét utolsó napjaira eső vásárlási alkalmak aránya - ezek közül is elsősorban a pénteki és a szombati napokon zajlik a többi naphoz képest jelentősen magasabb értékforgalom: a heti teljes forgalom összességében több mint 40 százaléka.
A vásárlások kétharmada gyalogosan történik, de ezek a vásárlások a forgalomnak kevesebb, mint felét adják. Az autós vásárlások részesedése a teljes FMCG forgalomból enyhén növekszik évről évre, a vizsgált időszakban 42 százalék volt. A kártyás fizetések aránya viszonylag alacsony (5 százalék), ám az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett. Ez a fizetési mód a hipermarketekben a leggyakoribb, ahol a forgalomnak a 32 százalékát már ezek adják.
Jelenleg a 15 éven felüli magyar lakosságnak mindössze 11 százaléka vásárol bioélelmiszereket (és csak 5 százalék választja havonta többször e termékeket). A mérsékelt vásárlási kedv egyik fő oka a biotermékek viszonylag magas árfekvése, mely részben annak tulajdonítható, hogy Magyarországon az összes művelt földterület mindössze 3 százalékán folyik biogazdálkodás. A hazánkban legkeresettebb biotermékek közé a zöldségek, gyümölcsök, a kenyérfélék és a tejtermékek tartoznak.
