Valós esetekre reagálva az IVSZ szerint kulcsfontosságú lenne félreérthetetlenné tenni mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekében, hogy  ha egy munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatóját a jogszabályban előírt engedélyezett időkereten túli külföldi munkavégzéséről, akkor ennek jogi és adó vonzatai az eddigi joggyakorlat alapján magát őt, és nem a vállalkozást terhelik.

Nem egyértelműek az adható juttatások

Nem egyértelmű a home office-ban, távmunkában foglalkoztatott munkavállalóknak adható havi 20 ezer forintos szja-mentesen juttatás számításának módja sem. Az IVSZ tisztázni javasolja, hogy a jogalkotó a ténylegesen a home office-ban töltött napokat érti-e a kifizetési jogosultság alatt, vagy azt az időszakot, amelyben a munkavállaló már az Mt. szerinti távmunka-szerződéssel rendelkezik, így mindenképp pontosítani kell a kifizetés és elszámolás indokoltságát. Az első esetben a tényleges otthoni irodában töltött napok számával minden egyes hónapban külön-külön arányosítani kellene a kifizetést, és egy 50 százalékban otthonról dolgozó munkavállalónak már csak az összeg fele lenne adó- és járulékmentesen kifizethető, ezért a második értelmezés alkalmazása lenne az életszerű. 

“A szabályozás pontosítása azért is lényeges, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldalon se legyenek bizonytalanságok az atipikus foglalkoztatási formák pontos kereteire vonatkozóan. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet tükrében nem engedhetjük meg, hogy a nem teljes mértékben tisztázott körülmények miatt bárki is a külföldi munkavállalást vagy az itthonról külföldre való munkavégzést válassza. Az Összefogás a digitális Magyarországért című kiáltványunkban is arra hívjuk fel a figyelmet, hogy minden egyes digitális szakemberre szükség van a gazdaság versenyképességének fejlesztése érdekében” - tette hozzá Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.