Szubjektív hangvételű visszaemlékezésében a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a jót könnyű megszokni, de pontosan fel tudja idézni, milyen szívós munkával telt el a belépési szándék meghirdetésétől számított 15 év, amíg végre elkövetkezett 2004. május 1., vagyis a csatlakozás napja. Szinte a finisben, csaknem kudarcot vallottak a tárgyalások, amikor a külföldi tőke lehetőségei ügyében már-már jóvátehetetlenül kiéleződtek az ellentétek az unió és a magyar küldöttség között. 2002. decemberében a koppenhágai záró tárgyalásokon a közép-európai államok közül mi kardoskodtunk a legtovább, amíg végre sikerült tisztázni az összes feltételt, illetve kedvezményt.
Balázs Péter megemlítette, hogy az Európai Konvent tagjaként részese volt az uniós alkotmányozásnak, és hozzátette, hogy ezt a folyamatot most már mielőbb be kellene fejezni.
Végül pedig arra emlékezett, hogy az első magyar biztosként a kezdetektől fogva hangsúlyozta: a kreatív és dinamikus magyaroknak helyük van az Európai Unióban. Ám ettől függetlenül neki és kollégáinak belülről kellett megtanulniuk a közösség működését, jóllehet előzőleg azt hitték, hogy szinte már mindent tudnak róla.
Kreatív és dinamikus magyaroknak helyük van az Unióban
Balázs Péter külügyminiszter az Országgyűlés felsőházi termében mondott beszédet az öt évvel ezelőtti csatlakozás évfordulója, valamint a Kreativitás és az Innováció Európai Éve alkalmából tartott konferencián. A korábbi uniós biztos szerint Magyarország mára az Európai Unió egyenjogú tagja lett, mégpedig a kérdésben tanúsított egység révén. Mint mondta, jelenleg az a kérdés, a huszonhetek miként találhatják meg új helyüket a világban, de ehhez is az egység jelenti a kulcsot.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
