A gazdasági piac szereplőinek el kell dönteniük, hogy csak a profithajszázás a céljuk, vagy tenni is akarnak valamit a közért - nyitotta beszédét Fekete István, a Gazdasági és Szociális Tanács (GTSZ) CSR (társadalmi felelősségvállalás) csoportjának vezetője, amikor bemutatták azokat az ajánlásokat amelyeket az állam, a gazdasági szereplők, a civil szféra és a média  számára alkottak a társadalmi felelősségvállalás terén.

A tájékoztatás szerint a gazdasági és társadalmi élet, a civil társadalom, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a tudomány képviselőiből álló GTSZ ajánlásai segítséget nyújtanak abban, hogy a vállalatok eszközöket kapjanak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaik hatékony kezeléséhez, e szempontokat üzleti stratégiájukba építsék, érintettjeiket bevonják a döntési folyamatokba, valamint egységes elvek és standardok alapján tájékoztassák a körülöttük élőket felelősségvállalási tevékenységükről.

Márpedig erre szükség van, hiszen a nemzetközi kutatások szerint azok a vállalatok, amelyek felismerték a társadalmi felelősségvállalás fontosságát hosszú távon versenyképesebbek lehetnek azoknál a vetélytársaiknál, akik nem fordítanak erre elegendő figyelmet.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása számos területen értelmezhető, a tipikusan ide tartozó témák a környezetvédelem, az emberi jogok tiszteletben tartása, a biztonságos és egészséges munkahely igénye, az önkéntesség és a méltányos kereskedelem. A célok tekintetében ezen kívül hangsúlyt kapott a köztudatos társadalom megteremtése, azon belül pedig a nemzet kulturális, művészeti és tudományos életének felemelkedése. (Angliában már a társadalmi felelősségvállalás egyik példájának számít a pro bono jogi gyakorlata, ami egy jogi szolgáltatás olyan ügyfeleknek, akik eme szolgáltatásokat egyébként nem tudnák megfizetni.) 

A cél az lenne, ha a vásárlók is felismernék ennek fontosságát és a CSR alapján választanának termékeket, így azokat a cégeket támogatnák, akiknek fontos, hogy tegyenek valamit a közjó érdekében - jelentette ki Fekete István. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Nyugat-Európában előfordulhat, hogy a civilek úgymond rákényszerítik a társadalmi felelősségvállalásra a cégeket.

Ez itthon még nemigen van így, a hazai cégeknek egyelőre elenyésző hányada foglalkozik a társadalmi felelősségvállalással - ezt már Braun Róbert, a kidolgozásban segédkező Braun & Partners ügyvezető tanácsadója mondta. Ebben a tekintetben hasonló a helyzet Magyarországon, mint az EU-hoz velünk csatlakozott országokban: főleg azok a helyi nagyvállalatok fektetnek erre hangsúlyt, amelyeknek az anyacége is foglalkozik ezzel. (A nagy magyar multik idén összesen ötmilliárd forint értékben adakoztak.) 

Ezt jól mutatja egy nemrég készült vállalati elszámolhatósági rangsor is (amit a vállalati tevékenységről, az irányítási folyamatokról, stratégiai döntéshozatalról, eredményekről és célokról szóló nyilvánosan megjelentetett információk - jelentések, honlapok, kiadványok stb. - adnak), amelynek készítése során nyolc országból négyszáz céget kérdeztek meg. Az eredmény egyértelműen jelzi, hogy egyelőre az út elején tartunk, hiszen a maximális száz pontból a hazai cégek közül a legjobb eredményt elérő Magyar Telekom is "csak" 52 pontot szerzett, igaz ez a 37 pontos átlag felett van. A magyar cégek átlaga azonban mindössze 14 pont, márpedig az elszámolhatóság társadalmi felelősségvállalás egyik alappillére - mondta Braun Róbert.

A magyar kezdeményezés egyedülálló abból a szempontból, hogy nemcsak a gazdasági élet szereplőinek, a civileknek és a médiának tesz ajánlásokat, hanem az államnak is. Ezzel kapcsolatban Fekete István elmondta, hogy természetesnek vették, hogy az államhoz, Magyarország legnagyobb munkáltatójához is fordulnak, hiszen nélküle féloldalas lett volna az ajánlás.

Így olyan ajánlások is megjelentek az állam felé, hogy a közbeszerzési eljárásokban élvezzenek előnyt azok a cégek, amelyek komoly figyelmet fordítanak a társadalmi felelősségvállalásra - ez egyébként nyugaton már több országban elterjedt. Ugyancsak ajánlják, hogy a CSR elvek elterjedés érdekében - például a "Magyar Termék" mintájára - ösztönző "társadalmi címkéket" is létrehozhatna az állam, így a vásárló tudni fogja, melyik az a cég, amely tesz érte és az élhetőbb környezetért.

A vállalatok számára kifejezetten ajánlott, ha olyan független vezetőségi tagok is szerepet kapnának a menedzsmentben, akik nemcsak azt nézik, hogy az adott cég minél több profitot termeljen - mondta Braun Róbert. Természetesen nem a piaci döntésekbe kell beleszólniuk a civileknek, hanem egyfajta kontrollingot végezhetnének.

Ha a GSZT ajánlásait mindenki figyelembe venné, akkor eljuthatnánk odáig, hogy nem csak a katasztrófák (például árvíz) idején nyújtanak segítséget a cégek, hanem ez természetessé válna a hétköznapi életben is. c - jelentette ki Braun Róbert.

Az ajánlásokat hamarosan bárki elolvashatja a Gazdasági és Szociális Tanács honlapján.