A jövő évi központi költségvetésben is szerepeltetni kell már egyebek között azokat a tételeket, amelyekből elkészülhetnek az Európai Unió társfinanszírozását élvező, döntően infrastruktúrális fejlesztések. Szeptemberig az EU egyébként is megkapja a magyar kormányzat reagálásait arra az 58 oldalnyi kérdésére, megjegyzésére, melyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján intéztek. Ez azt is jelenti, hogy július 23-án kezdetét vette az a tárgyalássorozat, amelynek keretében az Európai Bizottság és Magyarország az esztendő végéig megállapodik a 2004-2006 között érkező uniós támogatásokra vonatkozó megállapodásról. Ezt a Közösségi Támogatási Keret nevű egyezséget lehet majd annak a dokumentumnak tekinteni, amely alapjául szolgálhat a január 1-e után benyújtható pályázatoknak. A lényeg, hogy Magyarország csaknem 500 millió eurós 2004. évi támogatásra tehet szert, ezt a forrást kell kiegészíteni a büdzséből 150 milliárd forinttal. Könnyen lehet, hogy a felhasználható pénznek mindössze a harmadát lesz képes az ország elkölteni. Ahol jó eséllyel hasznosulhat az EU-s forrás, az az útépítés, illetve a vasút korszerűsítés.

Baráth Etele államtitkár és Veress József, a Nemzeti Fejlesztési Terv hivatalának főtanácsosa a megkezdődött tárgyalásokról kifejtette, hogy az EU-s partnerek mind a következő évi makrogazdasági trendekre, mint a múlt évi kedvezőtlen adatok okaira kíváncsiak voltak. Emellett tájékoztatást kértek az ország regionális politikájáról és arról is, hogy milyen intézményrendszer képes majd jól menedzselni a pályázatokat. Egyelőre kétkedéssel fogadja az Európai Unió azt, hogy képes Magyarország a megfelelő minőségű pályázati munkára.

Az államtitkár azonban nem tartja rossznak az előkészületeket, szerinte arra kell elsősorban összpontosítani, hogy a költségvetés számára feszes lesz az előfinanszírozás fedezése. De meg kell és meg is lehet találni a módját, hogy az uniós pénzek is a befejezett projektek után megkaphatók legyenek. A pályázatok között olyan – például környezetvédelmi, szennyvíztisztítási – témák szerepelnek, amelyek amúgy is megvalósítandók és közforrásokból fedezendők. Az EU-ban pedig úgynevezett gördülő finanszírozást alkalmaznak, feltéve persze, ha a szabályok szerinti határidőkön belül érkeznek meg a beruházások számlái.

G. L.