Hol találkozhatunk idén politikai hirdetésekkel?

A választási kampányok megszokott elemei a pártokat népszerűsítő reklámfilmek. Négy éve volt az első választás, hogy ez a kampányelem is szigorú szabályozás alá került. Ennek volt köszönhető, hogy végül csak a közszolgálati csatornákon lehetett találkozni politikai hirdetéssel. A mostani választás kapcsán a Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, a kereskedelmi televíziók változtatnak e ezen az idei évben.

Politikai hirdetés: csak az állami adókon

Az előző kormányzati ciklusban az volt a kormánypártok szándéka, hogy csak és kizárólag a közszolgálati médiumok adhattak volna politikai hirdetés. A nemzetközi kritikák hatására meghátrálásra kényszerült a kormányzat, amelynek végén még az Alaptörvényt is módosítani kellett.

Kép:Fotolia

A törvény kötelezővé teszi, hogy az M1, a Kossuth Rádió, és a Duna TV minden országos listát állító pártnak azonos terjedelemben, és ingyenesen leadja reklámfilmjeit. Az országosan elérhető kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében a törvény már csak a lehetőséget adja meg. Azaz a szolgáltató maga dönti el, hogy egyáltalán kíván-e politikai reklámot sugározni, vagy sem. Fontos, hogy rájuk is vonatkozik az a szabály, minden induló ugyanannyi lehetőséget kell kapjon, és mindezt természetesen ingyenesen.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása szerint 9 országos ún. lineáris médiaszolgáltató van, aki február 17-ig dönthet úgy, hogy lehetőséget ad a pártoknak a választási üzeneteik közvetítésére. 2014-ben egyetlen televízió, és akkor még országos rádióként működő rádió sem döntött így. Ezért kizárólag a törvényi minimum teljesülhetett, azaz az M1, Kossuth Rádió és a Duna TV adott le hirdetéseket.

Ugyanakkor ezzel sem éltek a pártok. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság adatai alapján a parlamentbe jutott pártok a hirdetési lehetőségek 52%-át használták ki csupán. Igaz, és ez nyilván nagymértékben befolyásolta a pártok kommunikációs tervét, hogy csak a közszolgálati médiában volt lehetőségük politikai hirdetések közzétételére.

Mi lesz idén?

Négy évvel ezelőtt végül is teljesült a kormánypártok eredeti szándéka, és csak azon médiumokban volt hirdetési lehetőség, ahol az eredetileg elfogadott Alaptörvény is megfogalmazta. A kereskedelmi országos médiaszolgáltatók visszaléptek ettől a lehetőségtől. Kérdéses, hogy az idei évben hogyan döntenek?

A 9 országos kereskedelmi lineáris médiaszolgáltató közül három (Echo Tv, TV2, Spíler Tv) tulajdoni viszonyokat tekintve is egyértelműen a kormánypártokhoz kapcsolódik. Az ő esetükben az az alapvető döntési kérdés, hogy akarnak-e az ellenzéki pártok számára műsoridőt biztosítani.

A másik csoportba az ellenzékinek besorolt hírtelevíziók (ATV, Hír TV) tartoznak. Négy évvel ezelőtt, bár a tulajdoni viszonyok megegyeztetek a jelenlegivel, de az érdekeltségek a Hír TV esetében teljesen mások voltak. Ezek az adók sem adtak politikai hirdetést. Itt szintén kérdéses, hogy a nézői elvárásokkal szemben (hiszen főként nem kormánypárti szavazók nézik ezeket az adókat), mennyire akarnak teret adni a kormánypárti hirdetéseknek.

Mit hoz 2018: minden az uniós pénzektől és a munkaerőhiánytól függ
A legfontosabb hazai iparágak különböző kihívásokkal néznek szembe, ennek megfelelően eltérő mértékben fejlődhetnek jövőre, azonban az általános munkaerőhiány, illetve az uniós források elérhetősége szinte mindenhol fontos tényezőként jelenik meg, akárcsak 2017-ben.
A harmadik csoport (4-es csatorna, Story 5, Magyar Sláger TV) azok az adók tartoznak, ahol nincsenek hírműsorok, így a nézői igények is várhatóan ehhez igazodnak. Esetükben nehezen elképzelhető, hogy ingyenesen adnának hirdetési felületet az összes pártnak.

A negyedik csoportba egyedül az RTL Klub tartozik, amely hírműsorokkal is rendelkezik és nézői politikai preferenciák szempontjából a legkiegyensúlyozottabbnak számít. Négy évvel ezelőtt sem az ingyenes politikai hirdetéseket, sem az online csatornáin pénzért vehető politikai reklámozási lehetőséget sem biztosította a pártoknak. Várhatóan az ő viselkedésük nagymértékben befolyással lesz az első két csoportba tartozó szereplőkre.

Ha nem politikai hirdetés, akkor mi?

Ahhoz nem kell jelentős jóstehetség, hogy megállapítsuk a 2018. évi országgyűlési választások eredményére – bárhogyan is döntenek a kereskedelmi médiumok – nem lesznek jelentős befolyással a televíziókban futó politikai hirdetések.

Sokkal fontosabb kampányeszköz a nyomtatott és elektronikus médiumok hirdetései, az internetes hirdetések, direkt telefonos kampányok, valamint az utcai plakátok. A nyomtatott és elektronikus média ezek között átláthatóbban működik, mivel a kiadóknak előzetesen nyilvánosságra kell hozniuk az árlistájukat, majd a választások után a tételes beszámolókat.

Az internetes hirdetések esetében átláthatatlan a helyzet. A közösségi médiákban való hirdetéseknél (hiszen a magyar weboldalak esetében az előbbiek alapján kötelező árlista, és elszámolás van) a kampányköltségek nem is Magyarországon kerülnek felhasználásra. Ebből következően szinte csak anyagi erő kérdése, hogy melyik párt mennyit hirdet ezeken a felületeken. Ellenőrzésre semmilyen lehetősége sincsen az Állami Számvevőszéknek.

Az utcai óriásplakátok esetében két párt (kormánypártok és a Jobbik), illetve a hozzá kötődő gazdasági holdudvar rendelkezik a helyek jelentős részével. A 2014-es kampányról készült nem hivatalos elemzések szerint 55-45% arányban költött a kormánypárt utcai plakátokra a parlamentben jutott három ellenzéki pártlistával szemben. Ez a mostani kampányban várhatóan jobban a kormánypártok javára fog lejteni - írja a Policy Agenda.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo