Az előadók között volt többek között Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára, Majsai Sándor Gábor, az Oktatási Minisztérium informatikai miniszteri biztosa, Kürti István, a Sanoma Budapest Kiadó Rt. kereskedelmi igazgatója és Gerényi Gábor, az Index ügyvezető igazgatója.

Valószínűleg az idén éri el a felhasználók száma a kritikus tömeget, és a lassú növekedésből gyorsra vált a számítógépes kapcsolattal rendelkezők számának növekedése – vélte a konferencia első előadója, Csepeli György, az IHM politikai államtitkára. Ehhez a folyamathoz azzal járul hozzá a tárca, hogy a tartalomfejlesztésre kiírt többmilliárdos pályázatokon túl közvetlen forrásokat biztosít az elérhetőség és a hálózat fejlesztéséhez – hangzott el. Számításaik szerint egy év alatt legalább megduplázódik a végpontok, az internetezésre alkalmas helyek, a teleházak, a könyvtárak, az iskolai komputerszobák, a számítógépes kioszkok, az elhagyott postahivatalokban kiépített hozzáférések száma. Csak erre a célra 150 millió forintot különített el a tárca az idén. Hozzátette: jelenleg 550 teleház van az országban, és az év végére 400 új kiépítésével a kisebbségi önkormányzatok és az egyházak hozzáférésével együtt a szélessávú közösségi internet végpontok száma eléri a kétezret.

„A szükségletet éppúgy termelni kell, mint az árut” – idézte Marxot az államtitkár, aki szerint fontos, hogy az internetezés magától növekedjen. Az állam szerepe csak a minél jobb körülmények garantálása lehet, csak fölülről irányítva nem érhető el lendületes fejlődés.

Majsai Sándor Gábor, az Oktatási Minisztérium informatikai miniszteri biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy az állami segítséggel és az uniós támogatásokkal a jelenlegi intézményekben 45 százalékos illetve a lakossági 8 százalékos számítógép-ellátottság 10 év alatt 90 százalékra, illetve 45 százalékra emelhető, ezzel kalkulálnak a központi fejlesztések

Net-szoció, net-pszichó
Gerényi Gábor, az Index ügyvezető igazgatója arról beszélt, milyen problémákkal kell szembenéznie a jól menő fórumot üzemeltető site-nak. A legnagyobb gondot a moderálás megszervezése jelenti: eddig egyetlen modell sem vált be tökéletesen, folyamatosan keresik a megfelelő megoldást. Az adatvédelem tisztázatlanságaira egy példával hívta fel a figyelmet. Amikor a tavalyi Fradi-Újpest meccs előtti este a zöld-fehér szurkolók gyakorlatilag felszántották és használhatatlanná tették a házigazda Újpest pályáját, a Drukkerkocsma elnevezésű topikban egy beíró azzal froclizta a lilák szurkolóit, hogy nagyon kemény volt a pálya talaja, jól megizzadtak, mire tönkretették. A nyilvánvalóan viccnek szánt megjegyzést a rendőrség komolyan vette, és kérte az Indexet, adja ki a fórumozó személyes adatait. Az Index ekkor Majtényi adatvédelmi biztoshoz fordult, aki kiadta a jobb híján máig viszonyítási pontként szolgáló nyilatkozatát a személyiségi jogok ilyen esetekben alkalmazandó védelméről.

Az ebéd előtt Varga Anna, a Startlap lapmozgalmának egyik szerkesztője vázolta fel, hogyan nőtte ki magát egyik linkgyűjteménye, a kézimunka.lap.hu komoly, sikeres vállalkozássá. A Foltvarázs kézimunkabolt vezetője elmondta, az ötlet és a megvalósítás kialakításában is elsősorban az internetre támaszkodott, boltjuk kínálatát hamarosan a weben is elérhetővé és rendelhetővé teszik.

Szakály Andrea, a Nők Lapja C@fe főszerkesztője az úgynevezett „fonó-effektusról” beszélt. A piacvezető női site indításakor az okozta a legnagyobb gondot, hogy megtalálják azt az igényt, azt a pluszt, amelyet nem elégít ki a neten is elérhető számos női magazin. Végül az egykori falusi fonók mintájára hoztak létre virtuális teret, amelyet azóta betöltöttek a kommunikációra, beszélgetésre vágyó nők. És – mint a fonóban – nem csupán fiatalok, hiszen a Nők Lapján erős a tábora a 40 év feletti netező nőknek is.

Net-biznisz
Wesselényi Andrea újságíró, a netes társkeresés szakértője a társkereső site-okban rejlő üzleti lehetőségekről tájékoztatta a résztvevőket. Mint mondta, a komoly külföldi társkereső oldalak már mind fizetősek, nálunk egyelőre még csak kevesen és részlegesen mernek pénzt kérni a szolgáltatásért, mert a felhasználókat még párezer forint is elriasztja a regisztrációtól.

Damjanovich Nebojsa on-line marketing szakértő a keresőmarketingről tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az e-mailezés után a netet keresésre használják a legtöbben, rendkívül fontos a weboldalak optimális keresési beállítása. Ha megfelelő kulcsszavakat adunk meg az oldal meta-tagjében és figyelünk arra, hogy a site megjelenjen a linkgyűjteményekben, nagyon nagy mértékben növelhetjük a látogatottságot.

Kürti István, a Sanoma Budapest Kiadó Rt. kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy az internetes reklámkiadások 2002-ben mindössze egymilliárd forintot tettek ki a teljes magyarországi, 124,6 milliárd forintos reklámköltésből. Ez az összeg ugyan 400 millió forinttal több, mint a két évvel korábbi, ám még mindig elmarad a lehetőségektől. Ennek oka, hogy az on-line hirdetés létjogosultságáról és hasznáról újra és újra meg kell győzni a hirdetőket, továbbá az on-line elérés árát a piac még mindig magasnak találja.

Véleménye szerint az internetes reklámköltés növekedési üteme optimista becslések szerint is legfeljebb 20 százalék lehet. Az on-line reklámpiac legnagyobb hirdetői az autóértékesítők, a bankok és az informatikatechnológiai cégek. Emlékeztetett arra, hogy az internetezők 56 százaléka férfi, 44 százaléka nő, jellemzően az átlagosnál magasabb jövedelműek, illetve beosztásúak, általában szellemi foglalkozásúak, 30-34 évesek, illetve ennél fiatalabbak, Budapesten vagy a megyeszékhelyeken élnek.

A konferencián elhangzott prezentációk letölthetők a www.startlap.hu/konferencia címről.